Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

VIII. Az Akadémia, mint pernyertes fél

48 1931-ben bolgár kertészeknek akarták kiadni a Jászberényi út déli részén lévő kastélykertet, ami jelentős bért hozott volna, de nemcsak a növénytudós Mágócsy-DIetz Sándor akadémikus tiltakozott e terv ellen, midőn az összes-ülésen hallott róla, hanem a jogi bizottság elnöke, Staud Lajos is kifejtette a kert bérbeadásának végrendeletbe ütköző voltát, hiszen Vigyázó Ferenc kifejezetten bérbeadás nélkül, lakók kizárásával 29 hagyta a kastélyt az Akadémiára. A derékszög alakban épített 14 szobás kastély a Jászberényi út északi felén húzódik, jelenleg tanácsi kezelésben. A múzeum-megnyitás előtti időben az emiitett elhanyagolt állapotban volt, s csak 3 évi tatarozás és újra-berendezés, illetve a Károly körúti és más Vigyázó-házakból összehordott muzeális értékű bútorok felállításával sikerült olyan állapotba hozni az Akadémiának, hogy megnyithatta a múzeumlátogató közönség előtt.

3

0 VIII. AZ AKADÉMIA, MINT PERNYERTES FÉL Amig az 1933-35. évek folyamán - alapos előrendezés után - a két donátor-család emlékét megörökítő múzeum berendezése, műtárgyainak vitrinekben való szakszeri

; elhelyezése folyt Rákoskeresztúron, addig bent az Akadémia főtitkárságán a régi grófi örökségi perek, illetékek és az ezekből fakadó kiadások zavartalan folyósítása miatt elkerülhetetlen kölcsönfelvételi ügyietek okoztak gondot. - Ezen anyagi gondok hínárjában vesztegelt éveken ét a fontosabb, sőt országos érdekű tudományos munkaterveknek egész sora, s ez vonta el a tudományos szakosztályok figyelmét, valamint az Elnökség energiáját, pénzügyi forrásait a legfőbb céltól, vagyis a tudományos kutatások intenziv támogatásától. Az 1933. október 11-i igazgató tanácsi ülésen jelenti be a főütkár, t hogy még mindig egymillió százezer pengő körül járnak a banktartozások, jóllehet az első parcellázásból már 940 telket eladtak és ezek