Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

I. Előzmények

13 tása szerint" nemzeti célra kellett felhasználni. Ez a_ sok kikötés állandó figyelmet, könyvelési munkát jelentett csakúgy Várady György főellenőrnek, mint az őt ellenőrző és az utalványokat aláíró főtitkárnak, továbbá az egész akadémiái adminisztrációnak. Mindezek felhasználásáról a hivatkozott főtitkári beszámolók adnak tájékoztatót. Hogy a főtitkár mennyire szivén viselte a tudományra fordítható jövedelmek ügyét, azt az is igazolja, hogy az Igazgató Tanács által már 1929-ben két új szakbizottságot létesíttetett, a néprajzi és folklorisztikai,valamint a jogtudományi, és 1932-ben pedig a képzőművészeti bizottságot. Ezek hamarosan nagyjelentőségű kiadványok szerkesztését kezdték meg, hogy pl. csak a Bartók Béla és Kodály Zoltán által 1935-36 telén elkezdett munkákról szóljunk. Nemcsak á már vázolt sokféle irányitó munka foglalta le minden idejét a főtitkárnak, hanem a megújúló álláskeresői ostrom elhárítása is. Hogy csak az 1928 őszén jelentkezőket említsük, a magas jövedelmű állást remélők ( a zárgondnoki, az ügyészi tisztre stb. pályázók) névsorában találjuk Bessenyei Zénó, Szabó Zoltán és Bunyitay Vince országgyűlési képviselőket, egy gépészmérnöknek, Barkas K. államtitkár öccsének a nevét, de nem átallott pályázni "akármilyen jobb állásra" Ocskay Rudolf, Kovács Endre, Mlhályfi Ernő és Daróczy Aladár nagybirtokos sepii az ajánlók közt miniszterek stb. neveivel találkozunk (1013/ V.928. sz. iratcsomónkban, valamint 1201.sz. alatt). A pesti sajtó időnként felfújta a birtoknagyság és a növekvő kezelési gondok dolgát, ezért pusztán ügyvédi állásra tizen pályáztak; a főtitkárnak körlevelet kellett küldenie a hírlapokhoz,^ melyben közölte, hogy a pöröket a régi két ügyvéd látja el, és hogy nincs szükség újabb ügyintézőkre. Föntebb emiitett (1928. dec. 12-i) első beszámolójában tájékoztatta a főtitkár az eddig (igazgató tanácsi határozattal) kifizetett nagy összegekről az akadémikusokat; a két ügyvédnek többévi munkájáért és az akadémiai érdekeknek bátor képviseletéért 150 ezer pengőt, nyolc személynek összesen 87 ezret fizettek ki. Az utóbbiak: Radvánszky Albert, Róth Lóránt, Osztroluczky Miklós, gr. Benyovszky Móric, dr. Halász József / Vigyázó Ferenc régi ügyvédje/ , Steidl Jenő / könyvelő/, Gödölle Géza erdész és Horváth Károly ispán voltak. Vigyázó Ferenc két ismerősének: édesanyja