Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

I. Előzmények

9 források felhasználásával készítettem e rövid hagyaték-történetet: Balogh főtitkár sok gyorsírásos fogalmazványt s az Iratcsomókon gloszszált megjegyzéseit szerencsémre ugyanabban a (iabelsberger-Markovits-féle rendszerben irta, mint amit magam is tanultam, s Így közvetlenül az ő szavaiból, bizalmas gondolataiból is tudok idézni 1935 októberéig, tisztéről történt lemondása idejéig. Az évtizedeken át tárgyalt főbb ügyekre, a bizottságokban megjelent személyekre is élénken emlékszem, de mindezeknél fontosabb, hogy a központi Igazgatásnak szinte teljes levelezése megmaradt a régi Főtitkári Hivatalban (ma az Akadémiai Könyvtár kézirattára őrzi, RAL-jelzettel), s ennek folytatólagos iktatószámaira hivatkozom a fontosabb hagyatéktörténeti eseményekkel kapcsolatban. Esetenként hivatkozom továbbá az ugyancsak kézirattári gondozásban lévő alapítványok c. iratcsomókra is, amelynek II. csoportjában" V igyáz ó-alapltványok" jelzettel több birtokrajz, térkép és ügyvédi stb. jegyzőkönyv található; ezeket az 1950-ben feloszlatott Ugyészi és gazdasági irodák anyagából mentették meg. Végül . legtöbbször a főtitkári beszámolóknak az AlO.-ben kinyomtatott adatait és a főbb dolgokban végső szót kimondó Igazgató Tanács Ulési jegyzőkönyveinek lapszámait Idézem. Az 1928. dec. 12-1 igazgató tanácsi ülésen közli a főtitkár, hogy egyetlen épület, kastély sem volt tűzkárra biztosítva, ezért azonnal intézkedett a szerződések megkötése iránt. Igaz, hogy az sokezer pengős költséget Jelentett, de halaszthatatlan tennivaló volt. A vagyonról és jövedelmeiről központi nyilvántartás nem volt (legalábbis az ügyvédek állítása szerint), mert Vigyázó mindent maga Intézett s mindöszsze egyetlen könyvelőt tartott maga mellett. Ezt pótlandó birtokkezelőinek jelentéseit, pénztári naplóit féltékenyen őrizte, de pl. nagyterjedelmü erdői gondozására szakszerű erdőkezelője nem volt, ezért már a dec. 12-i igazgató tanácsi ülés kinevezte (Ig.jkv. 80.1.) Tóth József erdőmérnököt, a kitűnő minősítésű soproni főisk. tanársegédet, magas fizetéssel. Még jobban fizették azonban a Vigyázótól "örökölt" következő személyzetet: miniszteri fizetés jutott a gróf legbizalmasabb ügyvédének, Péteri Ferencnek havonta 1500 pengő, továbbá dr. Vályi Lajosnak 1000 (+200 pengő irodaátaiány) , C ;erényi Jakab ny. min. osztálytanácsos, földművelési