H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

Előszó

A SZERZŐ ELŐSZAVA Stein Aurél az egyetlen külföldön élt, világhírűvé lett magyar tudós, aki könyvtárát, kéziratait hazájának, közelebbről: a Magyar Tudományos Akadémiának adta. A hagyatékról, és annak hazakerülésérői részletesen beszámolt Rásortyi László: Stein Aurél és hagyatéka^ c. munkájában, 1960-ban. Ebben a műben található Stein Aurélnak eddigi legteljesebb, rövid életrajza. Minthogy azonban a hagyatékban nincsenek sem Stein Aurél személyére, sem életére vonatkozó okmányok vagy közelebbi adalékok, sok tekintetben hiányos, amit a nagy tudósról az eddig megjelent életrajzok elmondanak, sőt a korábbiakban több téves és egymásnak 2 ellentmondó adat is található. A Stein Aurélra vonatkozó eddigi adatokat szerencsésen egésziti ki az a családi levelezés, amelyet Stein Aurél 1921-ben az Akadémiá3 nak ajándékozott. Ezt a hatalmas levélcsomót az Akadémia Főtitkári Hivatala 1955-ben adta át az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának, az öszszes ott található iratokkal együtt, és az anyagot "Hirschler Ignác sze4 mészorvos levelezése" cimen vettek fel az ideiglenes naplóba. Csak a részletes feldolgozás során derült ki, hogy ez Stein Aurél családtagjainak egymással való levelezése. A levelek zöme - Hirschler Ignác fényképe, gyászjelentése, a róla szóló nekrológok mellett - az a baráti hangú levelezés, amelyet Hirschler unokaöccsével, Stein Aurél bátyjával, Stein 5 Ernővel 1866-tól 1891-ben bekövetkezett haláláig folytatott. Bár e levelek legfőbb tárgya: olvasmányaik, művészi élményeik, kiállítások, utazások megbeszélése, ezek mellett természetszerűen a levelek margójára odakerülnek a családi események: egy nagyon összetartó, egymást szerető és segitő családnak egymás iránti aggodalma, kölcsönös