H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

IIl. India

52 kes, hanem szokatlan frlsseségével és megelevenítő erejével is meglepi őt. "Az ember női céljaival", - idézi. E levelek már Stein Aurélnak a nyári szünidőben tett kasmíri utazása közben Íródnak. Erről majd még bővebben kell szólnunk. Stein Ernő okt. 31-én irt levelében*

7

6 bevallja, hogy öccsének egész kasmíri vállalkozása alatt nem hagyta ei őt az aggodalom, s csak most van megnyugodva, hogy őt ismét a síkságon és otthonában tudja. Kasmír, 1888. A lahorei egyetemen töltött időről önéletrajzában ezeket olvassuk: "...sok hivatalos teendőm mellett igen nehezen Jutottam tudományos munkám végzéséhez. A szünidőben azonban Kasmírban mégis sikerült a régi kasmíri történetre vonatkozó kutatásokat végezni s ezen kutatások 164 eredményeit a Kalhana irta kasmíri szanszkrit krónika fordításának és kommentárénak kiadásával közzétenni." A szűkszavú közléshez szerencsére még igen sok újat tehetünk hozzá. 1888-ban, az egyetemi szünidő idején, aug. 2-től okt 14-ig Stein Aurél régi vágyát követve Kasmírba utazott Bár ezt az utat nem számithatjuk "expedíciói" közé, mégis ekkor és itt építette ki azokat a kapcsolatokat hindu szanszkritológusokkal és az angol kormány képviselőivel, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy később, nagy expedíciói kiindulási pontjául Kasmírt válassza. Ezenkívül ez az útja rendkívüli sikerekre is vezetett A tudósok régóta keresték a Kasmír történetére nézve alapvető fontosságú, szanszkrit nyelvű eposznak, a Rajataranginl-nek archetypusát, mert eddig ennek csupán többé-kevésbé romlott szövegű másola165 tait Ismerték. Bühler Georg a Német Tudományos AJcadémla megbízásából egy évig kereste ezt és rá is bukkant De a keleti ember lelkű-