H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

Előszó

V Főhőse Hirschler Ignác, a szabadságharc utáni nagy orvosnemzedék egyik kiváló képviselője, orvosprofesszor, a hazai szemészet megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; kevésen múlt, hogy mint a Főrendiház tagja nem jutott bárói cimhez is. Ő a család nagyembere, szava - összeköttetései révén - mindenhová eljut. Nagyműveltségű tudós ember; tanácsát fenntartás nélkül megszívlelik. Levelező partnere Steln Ernő, Aurél nála jóval idősebb bátyja. Ő vállalta magáira a család anyagi gondjait, benne Aurél költséges neveltetését. Hogy e feladatát elláthassa, egy kis galíciai faluban, Jaworznoban főtitkára egy szénbánya-társaságnak. Művelt, nagyratörő ember, de képtelen szabadulni a kispolgári biztonság békóitól; a kisvárosi környezetben látóköre egyre jobban összezsugorodik. Pedagógiai álmait fia valósítja meg: előbb a berlini egyetem magántanára, majd a löweni egyetem professzora Mind a ketten a német irodalmon nőttek fel, ideáljuk Goethe és a német nyelvnek, a német irodalmi stílusnak a legmagasabb igénnyel megszabott szintje. Levelezésük is német nyelvű. Leveleik célja nem egyszerűen hírközlés, legalább is nem elsősorban az, hanem esztétikai, filozófiai gondolataik kicserélése, olvasmányaik, főleg Goethe-élményeik megbeszélése. A levelezés tudós kiadója, H. Boros Vilma - javaslatomra - a leveleket magyar fordításban, ahol a tartalom ezt indokolta, kivonatosan közli. Ahol a levelek nem voltak elég világosak, kommentárral látta el őket, ahol meg valami lényeges dologról hallgattak, más, hiteles forrásokra támaszkodva kiegészítette vallomásukat. Pontos és bő tájékoztatást nyer ily módon az olvasó, a nélkül, hogy sűrűn közbeiktatott, terjedelmes német szövegek a folyamatos olvasásban zavarnák. A levelek német nyelvű szövege, melynek kibetűzése nem kevés türelmet és szakértelmet igényelt, eredeti helyesírásban, pontos utalásokkal a Kézirattár leltári számaira, a további tudományos kutatást kívánják segíteni. Budapest 1969 májusában Ligeti Lajos akadémikus