H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

IIl. India

39 tós támogatásra, melyben keleti tanulmányaim kezdetén a magyar közoktatásügyi minisztérium mint könyvtára révén és orientalista nagy tudósai személyében a M. Tud. Akad. részesített." Hogy visszatérésére és Magyarországon való letelepedésére ls 110 gondolt, megtudjuk Kalkuttából 1899 Jún. 10-én Irt leveléből, melyet Szily Kálmánhoz, az Akadémia akkori főtitkárához Intézett: "Csak a lahorel állásommal összefüggő s tudományos mtiködésemet fölötte megnehezítő körülmények indítottak arra, hogy szemügyre vegyem az Európába, * azaz hazai földre való korai visszatérésemet. A most történt válto120 zás tudományos érdekeim szempontjából kívánatossá teszi, hogy Indiai munkálkodásom körében még hosszabb időre megmaradjak. Az Iránt nem lehetek kétségben, hogy tudományszakom érdekeinek fejlesztésére több alkalmat találok Indiában, mint akárhol másutt, ha ugyan egészségem továbbá is jó karban marad. Hogy volt-e alapos remény arra, hogy megfelelő alkalmazást nyerjek a budapesti egyetemen, arról semmiféle biztos tudósítással nem birok. Másfél év óta az 1897-ben megpendített ajánlat megvalósítására irányuló lépésekről nem hallottam semmit," Ugyancsak a Moharid Marg havasáról Írja Balogh Jenő akadémiai 121 főtitkárnak, 1930. júl. 9-én: "Kérlek, legyetek meggyőződve arról, hogy teljes beosében meg tudom értékelni, mindazt a felbátorltást, melyben ez alkalommal mint oly gyakran.ez előtt az Akadémiától és tőletek személyesen is részesültem. Érzem, hogy mindezt meg nem szolgáltam avval a kevéssel, a mit a hazai tudományosság érdekében tehettem. De azért mégis felbátorít annak tudata hogy ha sikerült eddig kitartanom ama tudományos feladatok megkísérlésében, a melyek fiatal korom óta szemeim előtt lebegnek, ebben nagy része van ama Jóakaró érdeklődésnek és hathatós támogatásnak, melyet már tanuló éveim folyamán nagyérdemű elődjelnek részéről tapasztaltam. Ennek buzdító emlékezete elkísért mindig a messze távolban is." Szintén Balogh Jenőnek irja a következőket, Bandar Abbas-ból, 122 1932. dec. 10-én megköszönve születésnapi jókívánságait: "Mindig felbátorít a visszaemlékezés azokra a szép óráikra, a melyeket melletted az Akadémia palotájában tölthettem. Gyermekkorom óta kegyeletteljes gondolatok veszik körül számomra a magyar tudomány és az Aka-