H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

II. Stein Aurél ifjúsága

19 bevallása szerint annak egy része Is elég lenne a disszertációjához. Az Aveszta tanulmányozásaira éjszakáit használja fel, és közömbös a vizsga eredményével szemben. Ernő szemében ez gőgösséonek tűnik. Vajon Goldzihernek

7

1 mi erről a véleménye? - teszi fel a kérdést.*

1

8 - Ez a mozzanat számunkra mindenesetre azt mutatja, hogy Stein Aurél nem a sikerre, hanem a minnél nagyobb tudásra törekedett. Nem volt önhitt, hanem hangyaszorgalommal tanult és sohasem érezte elégnek tudását. Stein Ernő német stílusával is elégedetlen: annyit foglalkozott a klasszikus nyelvekkel, hogy németsége igen elromlott. Ezzel szemben Hirschler a szünidő után az egyetemre visszatérő Stein Aurél első le72 veiéről azt Írja, hogy sorait nagy megelégedéssel olvasta. 73 Azt, hogy Stein Aurél Roth professzoron kívül Gutschmld előadásait is hallgatta, a levelezésből tudjuk, és ezekről készített jegyzetei megmaradtak hagyatékában is. Az egyetemi tanulmányok közötti kisebb-nagyobb szünidőkben Stein Aurél kirándulásokat, apró barangolásokat tesz a környéken, olykor lóháton. Beszámolóit Hirschler nagy örömmel olvassa, különösen tetszik neki a lovaglás. Mindenkinél más-más módon folyik le az érés folyamata - Írja _ Aurél, "varjúfészkében", ilyen módon lesz a világban helyet foglalni tudó egész emberré.*

1

9 Később, mór mint nagyhírű tudóst, Tübingenbe is meghívták előadást tartani. 1893-ban Roth professzor tiszteletére megjelent ünnepi kl74 adványban ő is Irt cikket. Anglia: London, Oxford, 1884-1885. "1884-1885-ig Londonban és Oxfordban óperzsa kéziratokat tanulmányoztam" - mondja az önéletrajz. Ehhez egyelőre nem tudunk semmit hozzáfűzni, csupán annyit, hogy Londonban sem volt egészen magára hagyatva, mert itt élt férjével unokahuga, Helen, akit a levelek többször említenek.