Molnár Imre: Peremlyukkártyás dokumentációs rendszerek létesítése kutatóintézeti könyvtárban (A MTAK kiadványai 60. Budapest, 1970)

1. Szakirodalom és szakirodalmi dokumentáció

24 1.42 KÖZVETETT JELÖLÉS Az elnevezés azt jelenti, hogy megszűnik az 1 jelhely - 1 fogalom alapelve és az elhelyezendő fogalmaknak már nem egyes Jelhelyek, hanem több jelhely kombinációja biztosit megfelelő elhelyezést. Ez a tárolási módszer lehetővé teszi a jelhelyek számánál lényegesen nagyobb számú adat elhelyezését valamely jelmezőn. A közvetett jelölés elnevezés abból ered, hogy már nem magát az adatot jelenti valamely jelhely, hanem csak egy részét adja az adat befogadására képzett jelhely-kombinációnak. Közvetett a jelölés annyiban is, hogy az adatokat egyenként valamilyen betű- vagy számkombinációval nevezzük el, és ezek a kombinációk mutatják meg, hogy egy adott fogalom elhelyezéséhez melyik jelhelyeken kell a jelölést elvégezni. Szemben a közvetlen jelölési móddal, ahol az egyszerre elhelyezett adatok száma a jelhelyek számának keretén belül bármennyi lehet, a közvetett jelölésnél csak egyetlen adat vihető fel valamely jelhely-kombinációs mezőre. Ez a megállapítás általában vonatkozik mindenféle közvetett jelölési módra, kivételt képez az adatoknak ún. rétegzett (szuperpoziciós)elhelyezése, amiről később még lesz szó. A közvetett és közvetlen jelölési módok természete közötti alapvető különbség a szakirodalmi dokumentáció szempontjából elsősorban a következőt jelenti: a közvetett jelölési mód csak egymást kölcsönösen kizáró adatok közüli választást tesz lehetővé, a közvetlen jelölés pedig egymást ki nem záró adatok egyidejű szerepeltetését is megoldja. Az előbbi a jelhelyek számánál sokszorta nagyobb mennyiségű adatból képes egy kártya egy kombinációs mezején tárolni bármelyik egyet, az utóbbi csak a jelhelyek számának mértékén belül, de akárhány adatot tárolhat egyszerre, egy kártyán, egy jelmezőn. Ez a fontos különbség útmutató lehet a különböző természetű szakirodalmi adatok bejelölési eljárásának megválasztásánál. Minthogy valamely szakirodalmi dokumentum (tanulmány, folyóiratcikk) a tartalmi szempontok (deszkriptorok) közül egyszerre többel, nem ritkán 8-10 tárgykör-