Sz. Garai Judit, Újhelyi Gabriella: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára orosz és szovjet cserekapcsolatainak vázlatos története (A MTAK kiadványai 59. Budapest, 1970)
13 bori a Szovjet Tudományos Akadémia Könyvtárétól a Szovjet Ervclklopédia hiányzó köteteit kérték a meglévő 41 kötet kiegészítésére, majd 1947-ben, az akkori moszkvai nagykövet közvetítésével, kérték még ezen kívül az orosz klasszikusok (elsősorban Puskin és Gorkij) kiadásalt, Lenin müveinek 40-kötetes kiadását, szótáraikat, különösen Usakov négykötetes szótárát. 1949-ben a Szovjet Műveltség Hónapja alkalmából az Akadémiai Könyvtár kiállítást rendezett az MTA orosz és szovjet tudományos kapcsolatainak történetéből. A kiállítást Ismertető nyomtatott tájékoztató többek között közli, hogy a könyvtár 15 szovjet város 25 intézményével folytat csereviszonyt, s ezektől 92-féle 1dőszaki kiadványt kap meg rendszeresen. Meg kell jegyezni, hogy ebben a számban már együtt szerepelnek a leningrádi akadémiai, egyetemi és a kievi egyetemi intézmények, (Szovetszko-vengersz— kaja vüsztavka v Biblioteke VAN — Szovjet-magyar kiállítás az MTA Könyvtárában, Bp. 1949.) Az ilyen időközönként jelentkező, elszigetelt törekvéseknek az Akadémiát újjászervező XXVIl/ 1949. t, c. vetett véget, amely az Akadémiát most már valóban a népi demokratikus Magyarország tudományos életének, az országban folyó tudományos kutató munkának Irányítójává tette. A Magyar Tudományos Akadémia átszervezése gyökeres változást hozott a könyvtár munkájában is. Az eredményekért azonban még harcolni kellett. 1952. május 17-én kelt jelentésében Scher Tibor, a könyvtár Igazgatója igy számol be az 1951. évi cserekapcsolatokról: "Uj munkamenetet és új munka módszereket alkalmaztunk a külföld tudományos akadémiáival, illetve társulataival folytatott csere kiépítésében is. Aktív levelező tevékenységünk, az Acták hiányában cserébe kért más magyarországi anyag gyors beszerzése és továbbítása, általában a régi Akadémia ötletszerű, passzív cseretevékenységével szemben - a régi és új kapcsolatok céltudatos kiépítése jelentős eredményeket hozott: 1950-ben 480 külföldi tudományos intézettől 943 periodika érkezett be rendszeresen. 1951-ben 1022 Intézettől 1559. (Ezen felül még 1208 önálló mü is befutott.)