Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)

Az Akadémiai Levéltár megalapításának előzményei

6 AZ AKADÉMIAI LEVÉLTÁR MEGALAPÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A történeti fejlődés írott emlékeinek, mint a magyar társadalom fejlődésére vonatkozó értékes forrásanyagnak fokozott védelemben való részesítéséről az 1963. évben még hatályos jogszabály, a levéltárakról szóló 1950. évi 29. számú törvényerejű rendelet - közhasználatú megnevezésében: a levéltári törvény - intézkedettT E jogszabály fontos követelményként irta elő, hogy a levéltári dokumentumokat a kutatás számára hozzáférhetővé kell tenni. És éppen ez a rendelkezés tükrözte - s a jelenleg érvényes levéltári jogszabályok ezt csak megerősítik - korunk levéltárügyének egyik lényeges új vonásét, tudniillik azt, hogy ma már nem elégséges a levéltári anyag begyűjtése, rendezése és megőrzése, mert ezen kivül, a dokumentumok forrásanyagként való használatának elősegítése, ezeknek a kutatás számára való feltárása - hazánkban és máshol is - igen fontos levéltári feladattá vált. Az 1950. évi 29. sz. levéltári törvény megvalósítását külön rendelet - az állami szervek iratainak védelméről és selejtezési eljárásáról kiadott 45/ 1958./ VII. 30./ számú kormányrendelet szabályozta. Az iratok őrzésével kapcsolatos szabály volt, hogy irattári őrzési idejűk keletkezésüktől számított 10 évnél rövidebb általában nem lehetett. Az intézmények vezetőinek - a felügyeleti szervnek történt bejelentés után - az intézmény iratanyagát az irattári őrzési idő lejártától számított 3 éven belül, levéltári ellenőrzés mellett selejtezniök kellett. Az iratok őrzési idejét a Magyar Tudományos Akadémián és felügyelete alá tartozó intézményekben - az irat jellegétől függően - a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben kiadott 4/ 1959. MTA / A.K.5./ számú akadémiai el3 nöki utasítás 10-32 evben állapította meg. Az iratok vedelmeről kiadott kormányrendelet határidőinek igen lényeges szerepük volt levéltárunk megalapításánál. Hogy ezt érzékeltessük, vegyük sorra az Akadémia átszervezésének néhány lényeges állomását. A Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA) második világ-