Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)
Az Akadémiai Levéltár távlati elképzelései
48 például az, hogy következő típusú - persze nem teljességi igénnyel felsorolt - kérdésekben keU döntenünk: milyen gyártmányú, ill.milyen műszaki tulajdonsággal rendelkező és hány darab magnetofonkészülékre van szükség; a magnetofonszalagok minőségével összefüggő átjátszási és tárolási problémák; a kutatószolgálat ellátása - azaz, kiadható-e az archivált szalag, vagy annak csak másolatát szabad a kutatónak átadni stb. A filmanyagnál is legalább ugyanilyen érdekesek az archiválássai összefüggő kérdések, de erre már nem is térünk ki. Ha a jelen és jövő tennivalóit nézzük, nem szabad figyelmen kivül hagynunk a korszerű feltárási módszerek alkalmazásával kapcsolatos kísérletezési, illetve feldolgozási munkát, vagy például az anyagaink biztonságát jelentő mikrofilmezést sem. Szép feladat lenne, túllépve gyűjtőkörünkön - vagy ha tetszik, tágan értelmezve a gyűjtőkört - megőrizni az utókor számára az Írásos archívum-anyag szokásos formáján túlmenően: fűmen, hangban és fényképen a magyar tudomány élő reprezentánsait. Erre vonatkozóan nagyszerű kezdeményezés, sőt immár gyakorlat a Magyar Rádió és Televízió részerői a tudósokkal foglalkozó különféle műsor sugárzása; a rádióban például a "tudósaink arcképcsarnoka" cimü műsor, a televízióban pedig a "tudomány nagy öregei" cimü sorozat, stb. Ezeknek az anyagoknak archiválását - tekintettel arra is, hogy nincs megoldva hazánkban a film- és hanganyagok levéltári őrzése és kezelése - elérendő célnak tekintjük. Az anyagok átvételével kapcsolatos tárgyalások megkezdődtek, s számítunk a Magyar Rádió és Televízió illetékes vezetőinek megértő és céljaink megvalósítását elősegítő támogatására. Eddig végzett, s tájékoztatónkban ismertetett munkánkkal éppen úgy, mint távolabbi céljaink távirati stílusú és teljességre közel sem törekvő felvázolásával azt szeretnénk elérni, hogy az elmúlt két évtized magyar tudományának fejlődése során tett sok-sok munka dokumentumanyaga: az MTA és intézményeinek irat- , kép- és hanganyaga, illően rendezett és gondozott formában őrizze a közelmúltat és a jelent jövendő emberöltők kutatói számára.