Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)

Levéltári anyagunk korának meghatározása

33 sú intézmények levéltári anyagára terjed ki. Ha azonban az Akadémiát és felügyelete alá tartozó intézmények alapítási évét, s működésűk során keletkezett iratok korát tekintjük, akkor rögtön szembe tűnő, hogy jó néhány intézmény 1950 előtt alakult. Kiegészítve az akadémiai kutatóintézetekre vonatkozóan már korábban közölt példákat, tényként állapítható meg, hogy az MTA felügyelete alá tartozó egyesületek közül például, a Magyar Történelmi Társulat 1867-ben, a Magyar Földrajzi Társaság 1872-ben, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1911-ben alakult. Szándékosan hagytuk ki eddig a példákból az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémiát, mert az 1949. évi újjászerv, '.és előtti akadémiai iratokat az MTA Könyvtárának Kézirattára őrzi. Az előbbiek során már emiitettük, hogy az újjászervezés előtti akadémiai alapszabályok pontosan meghatározták az akadémiai iratok megőrzésével kapcsolatos teendőket, s ezek őrzéséért végső soron a főtitkárt tették felelőssé. Miután az MTA-nak nem volt levéltára, s iratainak megőrzéséről viszont gondoskodnia kellett, kézenfekvő volt, hogy a hivatali iratokat az Akadémia felszabadulás előtti egyetlen szerve, a Könyvtár, illetve egy osztálya, a Kézirattár őrizze. Gergely Pál "Az Akadémia Levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában" cimü, 1958-ban megjelent ismerte17 tőjéből és szóbeli személyes tájékoztatásából tudjuk, hogy az 1880-as években a korábbi akadémiai iratokat az Akadémia székházénak pinceraktárába szálitották, s ott, sajnos, az anyag jelentős része elpusztult. Az 1949-1950. év telén megtalált anyagból sikerült mindazonáltal több mint 30.000 iratot konzerválni. A további, 1881 utáni iratanyag a főtitkári irattárban lényegileg - kisebb hiányokat leszámítva - 1949-ig fennmaradt. Körülbelül 120.000 db irat képezi az Akadémia régi levéltári anyagát. Ezt az anyagot őrzi, rendezi és bocséjtja jelenleg is a kutatók rendelkezésére "Régi Akadémiai Levéltár" elnevezéssel a Kézirattár. Az Akadémiai Levéltár a régi iratok megtalálását követően csak 13, működésének megkezdését nézve 14 évvel később alakult, illetve kezdte meg működését. Ez a sajátos történeti helyzet a magyarázata annak, hogy egy intézménynek, az MTA-nak jelenleg két - egy régi és egy új - levéltára is van. És, hogy mindez miért van igy az Akadé-