Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)
A levéltári anyag tagolódása és tárgya
14 tatás szempontjából ez az anyag kerülhet az érdeklődés előterébe. A fondcsoportokon belül, a fondok és az állagok megnevezésénél - ahol kitérünk valamely fond, illetve állag tárgyalására - közöljük a levéltári törzsszámot. Az első számjegy mindig a fondszámot jelöli, a törtvonal utáni szám pedig az állag jelzete. Például az l/ 04 jelzet levéltárunkban a Magyar Tudományos Akadémia (fond) Agrártudományok Osztályának az iratait (állag) jelenti. Első fondcsoport: A Magyar Tudományos Akadémia központi szerveinek és vezetőinek, a Tudományos Minősitő Bizottságnak iratai. A fondcsoportba két fond: a Magyar Tudományos Akadémia és A Tudományos Minősitő Bizottság iratai tartoznak. A Magyar Tudományos Akadémia iratai, alapításától, 1825-től kezdődően az 1949. év végéig az MTA Könyvtárának Kézirattárában találhatók kb. 18 iratfolyóméter (a továbbiakban: ifm.) terjedelemben. Az újjászervezett Akadémia iratai 1950-től kezdődően tartoznak levéltárunk belső állományába, terjedelmük 182 ifm. Az iratképző szerveknél lévő anyag terjedelme kb. 200 ifm. Az MTA központi testületi szervei azok az alapszabály szerinti fórumok, melyek működése alapvetően meghatározza az Akadémia egy-egy időszakának egész tevékenységét, illetve állandó és folyamatos munkáját. Levéltári anyagunkban ide tartoznak az MTA közgyűlésének, elnökségének és elnöki tanácsa üléseinek, valamint az összes-üléseknek az iratai. Ezek az iratok 1950-1969-es évkörüek és 6 ifm. terjedelműek.
