Moravek Endre: Index acronymorum selectorum. Pars 6. Instituta oeconomica (A MTAK kiadványai 57. Budapest, 1968)

ELŐSZÓ Ezzel a füzettel ujabb részlete jelenik meg a "Vocabularium abbreviaturarum bibliothecar ii" c. munkának. Ez a füzet egyrészt a gazdasági intézmények /bankok, jelentős kereskedelmi vállalatok, gyárak stb./, másrészt a szakmai érdekvédelmi szervek /elsősorban a szakszervezetek/ névröviditéseit — több mint 15 000 tételt — tartalmazza. Mostani jegyzékünk is többéves gyűjtő- és feldolgozó munka eredménye, — összeállításához elsősorban a nemzeti és nemzetközi röviditésgyüjteményeket, valamint a központi periodikajegyzékeket és a mammutkönyvtárak nyomtatott katalógusait használtuk fel, de sokat meritettünk különböző speciális összeállításokból, sőt monográfiákból is. Gyűjtésünkben a megjelölt tárgykörben teljességre törekedtünk s mintegy 30 nyelv rövidítéseit vettük figyelembe. Könyvtári és dokumentációs célkitűzésűnkből folyóan gyűjtésünk nemcsak ma élő rövidítéseket tartalmaz, hanem a múltba is visszanyúlik, bár ilyen vonatkozásban teljességre nem törekszik. A feldolgozás rendszere: az egyes rövidítéseket követi a feloldás, után — amennyiben megállapítható volt — az illető testület székhelyének, esetleg országának megnevezése, majd annak a nyelvnek egy-két betűvel rövidített jelzése, amelyből a rövidités származik. A székhelyül szolgáló, gyakran előforduló városok jelölésére szintén betüröviditést alkalmaztunk. A latin— betűs rövidítések feloldásánál az egyöntetűség érdekében mi is követtük a nemzetközi röviditésgyüjtemények azon gyakorlatát, hogy a partikulák kivételével minden szót nagy kezdőbetűvel irunk. Ha ugyanazon testületnek több sziglája is van, úgy a feloldást csak egyszer adjuk s a változatok mindegyikénél egyenlőség-jellel utalunk az alapalakra. Ha ugyanazon testületnek több nyelven van hivatalosan használt röviditése, úgy a változatokról a különböző nyelvű rövidítések teljes feloldása mellett utalunk a főalakra. Ha egy rövidítés változó alakkal ugyan, de azonos betüértékkel /pl. csupa nagybetűvel, illetve részben kisbetűkkel stb./ is előfordul a gyakorlatban, a különböző formai változatok feltüntetéséről kénytelenek voltunk lemondani. Az egész anyagot két betűrendben — latin és cyrillbetüs — hozzuk. Minthogy könyvünk elsősorban magyar használók részére készült, a latinbetüs abc-ben a magyar nyelv sajátosságainak megfelelően az ö és ü betű külön csoportban következik az o, illetve u betűk után. Ugy véljük, ez a betűrendi eltérés nem fogja zavarni a külföldi használókat. Az ún. diakritikus jeleket a betűrendi beosztásban nem vettük figyelembe. A cyrillbetüs betűrendben természetesen önálló csoportban szerepelnek az ukrán "i" és a szerb "j" betűvel kezdődő röviditések. Minthogy kénytelenek voltunk lemondani arról, hogy ugyanazon röviditést