Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)

Jegyzetek

tikák készítése és alkalmazása (MKSzle. LXXX/1964./310-322 p.) című kiadványában. 7. Periodikumokat az egész anyag szakozása során 5-nél több szakba sohasem soroltunk, így a módszer jelen alkalmazási formájánál pusztán a három szakba való szétszakozás esetén jelentkezett ez a probléma. 8. Jóllehet, hogy az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumaink szakmegoszlását az 1966. évi állomány alapján határoztuk meg, az intézeti könyvtárak viszonylatában valamivel korábbi, immár az 1965. év folyamára eső állapotot vettünk alapul a szakmegoszlás megállapításához, mivel a szakozás követelményeinek megfelelő pontos adatok csak ebből az időszakból álltak rendelkezésünkre. 9. 106 1965. MTA sz. §. 10. A műszaki tudományok százalékos aránya valójában némileg magasabb, mivel több esetben a természettudományi szakokkal összevontan számoltunk el műszaki folyóiratokat, amint ez azokból az ETO-számkombinációkból is kitűnik, melyeket szakmegoszlási táblázataink (12-13.,12-24., 35-37. lapokon) alkalmaznak. 11. Vö. Büky Béla: i. m. 8. p. 12. Vö. Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (Bp., 1966). 21. p. 13. Az a tény, hogy a szakmegoszlás megállapításának céljaira az intézeti könyvtárak 1965. évi állományát vettük alapul egyetlen ponton hat zavarólag, t. i. a tekintetben, hogy akkor szervezetileg még bizonyos fokig más intézetek tartoztak az Akadémiához: az 1966. évi állapottal szemben ekkor még az Akadémiához tartozott az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Geokémiai Kutató Laboratórium, és az Afroázsiai Kutató Csoport viszont még nem kezdte meg ekkor működését. Ha azonban e tényeket szem előtt tartjuk, valamint azt a körülményt, hogy a Központi Fizikai Kutató Intézet periodikum-állománya az anyag ekkori zárt jellege miatt összehasonlításunkból kimaradt, akkor e körülményekből fakadó aránytalanságok nem fognak félrevezetni bennünket az állomány arányainak kiértékelésénél. Meg fogjuk tudni magyarázni a fizika, valamint az atomfizika + reaktortechnika szakba vágó anyag alacsony arányszámát, az intézeti könyvtárak periodikum-állományának számát gondolatban megnöveljük a Központi Fizikai Kutató Intézet mintegy 500 folyóiratának anyagával melyek nagyrésze kurrens külföldi, stb. 14. Jóllehet, hogy az Akadémiai Könyvtár állománya az itteni illetve az előző szak esetén meghaladja az intézetekét, meg kell említeni, hogy a bányászat + kohászat szakot érintő periodikumai között olajbányászattal foglalkozó alig akad, a művészeti periodikumokra vonatkozólag meg azt kell tudni, hogy az Akadémiai Könyvtárnál e szakban található a képzőművészetek, az iparművészet, a színművészet, a táncművészet, és a fotóművészet is, de a zenei anyag, még ha mindezeket leszámítjuk is, aránylag elég számottevő marad. 15. Vö. Kurrens külföldi folyóiratok a magyar könyvtárakban. Lelőhelyjegyzék. Bp.. 1966. OSZK. soksz. 16. Ulrich's International Periodicals Directory. 11. kiad. New York. 1965. Ez a kétkötetes, 1110 lap terjedelmű kiadvány az 1965-1966-os állapotot tükrözi. Az anyag szakcsoportjai az általunk használt ETO szakcsoportokkal jól összeegyeztethetők. Az egyeztetésnél a szakozás esetleges különbözőségei csak csekély hibalehetőséget jelentenek. 17. Az Akadémiai Könyvtár cserekapcsolatainak alakulásáról a könyvtár által közzétett évi beszámoló-jelentésekből megfelelően tájékozódhatunk. Az 1966. évi jelen40