Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
A feldolgozott anyag elemzése
ETO-szám A szak megnevezése A szak nagysága % számmal kifejezve Két hónap (1966 január, április) folyamán használt egységek száma: % aránya: 7 Művészetek (képzőművészet, iparművészet, zene, film, 3,17 116,89 2,85 tánc, színművészet) 80 Nyelvtudomány 3,12 329,1 7,99 807 Klasszika-filológia ÍJ 187,49 4,57 809 Orientalisztika 7,26 0,5 0,01 82/89 Irodalom, irodalomelmélet, irodalomtörténet, filológia 5,34 652,93 15,9 91+908 Földrajz + honismeret 2,42 72 1,75 93 99+930.27 Történelem általában + paleográfia, epigráfia 4 208,76 5,1 930.26+571 Régészet + ősrégészet 3,5 84,03 2,06 Összesen: 99,79% 4099 egység 99,84"/ A fenti táblázat anyagát felhasználva nézzük most meg, grafikon formájában, hogy kurrens külföldi periodikumaink állományának csökkenő rendjét alapul véve miként viszonyul ehhez az egyes szakok használtsága, anyaguk olvasottsága: A táblázat adatai, és az ennek alapján összeállított túloldali grafikon végeredményben azt mutatja be, hogy milyen mértékű volt az olvasók érdeklődése egy-egy szak iránt. A grafikonon a fekete vonal az állomány nagyságát mutatja az egyes szakok esetében, a pontozott vonal viszont ugyanezen szakterületek használtságát, olvasottságát érzékelteti. A két vonal egymáshoz való viszonya jól mutatja tehát az állomány és a használat oppozícióját, ill. egybeesését. Egy-egy szak állománya a használattal pozitív, illetve negatív irányban állhat oppozícióban, azaz az egész állományhoz viszonyított százalékos aránynál nagyobb vagy kisebb mértékben kereshetik anyagát. Mint látjuk, az állomány nagyságának szintjét messze meghaladja az olvasói érdeklődés az irodalom és filológia, a nyelvtudomány, a humán- és társadalomtudományok általában, az akadémiák és tudós társaságok kiadványai, az elektrotechnika, a leíró természettudományok, a klasszika-filológia, a kommunista pártok, marxizmus—leninizmus és a politika szakban. Ezzel szemben a geológia, a műszaki tudományok általában, a mezőgazdaság, a növénytan, az egyetemi kiadványok, a csillagászat, valamint az atomfizika -j- reaktortechnika szakban az olvasói érdeklődés nagymértékben alatta marad az állomány nyújtotta lehetőségeknek. Jó néhány szakterületen, ezekkel az oppozíciós esetekkel szemben, az állomány nagysága ennek használtságával csaknem teljesen megegyezik (pl. biológia, természettudományok általában, politikai gazdaságtan, tudományszervezés, jogtudomány, pszichológia, szociológia, matematika stb.). Gyűjtőköri követelményeinkre, valamint a nemetközi összehasonlító adatainkra (ahol a nyelvtudományt, a klasszika-filológiát, az irodalmat stb. külön is felemlítettük) visszatekintve azt láthatjuk, hogy az olvasók érdeklődése szerencsésen találkozik a főgyűjtőkörünkbe tartozó nemzetközi vi-