Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
A feldolgozott anyag elemzése
kummal egybevetve, azt tapasztaljuk, hogy idevágó periodikumaink 84,6 %-a egyben az Ulrich-féle bibliográfiában is megtalálható. Abból a 83 peri odikumból viszont, amit ez a bibliográfia felsorol, de viszont könyvtárunk állományában nincs meg, 54 egyúttal egész Magyarországon sem található meg egyetlen példányban sem. A klasszika filológia szakot, az Ulrich-féle bibliográfiában, „classical studies" címszó alatt, 55 periodikum képviseli. A fenti bibliográfia által ajánlott 55 periodikum közül gyűjteményünkben mindössze 13 nincs meg; az állományunkban levő 63 klasszika filológiai periodikumot az Ulrich-nál felsoroltak számával egybevetve megtudjuk, hogy állományunk 66,6%-a Ulrich-nál számon tartott, tehát nemzetközileg elismert periodikum. Érdemes felfigyelni arra, hogy a hiányzó 13 közül mindössze kettő található meg más gyűjteményben az ország területén. A ,,literature" címszó alatt az Ulrich-féle bibliográfia 310 periodikum címét ajánlja a könyvtáraknak és folyóiratvásárlóknak. Ez a szám csaknem teljesen azonos a gyűjteményünkben meglevő irodalmi vonatkozású folyóiratok (307,5) számával, a két adat azonban csak számszerűleg áll közel egymáshoz, az Ulrich-nál felsorolt 310 közül gyűjteményünkben csak 190 van meg. Ez annyit jelent, hogy állományunk 61,7%-a megtalálható, ajánlandó periodikumként, az Ulrich-féle összeállításban is. Az állományunkból hiányzó 120 közül az országban csak 18 van meg. Az elsőnek említett általános vonatkozású, valamint a három humán szak sorravétele után térjünk most át annak a természettudományi szaknak nemzetközi bibliográfiai megvilágítására, amely, módszertani alkalmazhatósága révén, leggyakrabban kerül humán tudományokkal kapcsolatba, ti. a matematikáéra. Ulrich 260 matematikai periodikum címét közli, melyek között, csakúgy, mint a mi szakbesorolásunkban, a kibernetikai periodikumok is megtalálhatók. A felsoroltak közül állományunkban 186 található meg, ami természettudományról lévén szó, igen magas érték. Ám ez az érték a mintegy 234 különféle matematikai folyóiratunk viszonylatában is jelentős, hiszen azt igazolja, hogy állományunk 79,3%-a, legalábbis Ulrich értékrendszere szerint, nemzetközileg jelentős periodikum. A nálunk meg nem levő, de Ulrichnál szereplő periodikumokra vonatkozóan nem kedvezőtlen az országos kép: a 74 meg nem levő periodikum közül mindössze 32 nincs meg az országban más helyen. Az a néhány szak, melyre vonatkozólag az említett nemzetközi folyóirat-bibliográfia alapján összehasonlító adatokat mutattunk be, azt látszik bizonyítani, hogy területüket érintő periodikumaink nemcsak mennyiségileg jönnek tekintetbe, hanem minőségileg, nemzetközi viszonylatban is, megfelelő értéket képviselnek a kutató számára. Noha ilyen pontos számszerű összehasonlítást minden gyűjtőkörünkhöz tartozó területre vonatkozólag nem végeztünk, tapasztalatunk mégis az, hogy ezeken is meglehetősen hasonló arányok uralkodnak. e) Egy szakterület: a nyelvtudomány-szak, részletes elemzése Nyelvtudomány-szakon jelen elemzésünknél az orientalisztikai és a klasszika filológia elhagyása után fennmaradó periodikumok szakát értjük. Összesen 179,62 folyóirategységnyi anyag (mivel egyes folyóiratok csak fele- vagy negyedrészben érintik a nevezett szakterületet) tartozik 27
