Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
A feldolgozott anyag elemzése
A szak megnevezése az ETO szisztematikus rendj ét követve A szakot képviselő intézetek neve A közp. Hány periodikumnyi könyvtár anyag található állományáA közp. Az intéze- hoz viszonyíkönyvtárban teknél tott 4 eltérés: Mezőgazdaság Művészetek (zene) Nyelvtudomány Irodalom, irodalomelmélet, irodalomtörténet, filológia Földrajz honismeret Történelem általában + paleográfia, epigráfia Régészet + ősrégészet Agrárgazdasági Kut. Int., Mezőgazd. Kut. Int. Bartók Archívum, Népzenekutató Csop. Nyelvtudományi Int. Irodalomtört. Int., Nyelvtudományi Int. Dunántúli Tud. Int., Földrajztud. Kut. Csop. Történettudományi Int. Régészeti Kut. Csop. 152,5 182,52 179,62 307.5 201,7 381,13 85,52 69,41 121,15 139,77 114 230,24 73,68 30,68 + + összesen: 3895,06 3408,26 Amint az a fenti táblázatból kitűnik, jó néhány szakterület egybevetését mellőztük. Tettük ezt egyrészt olyan esetben, amikor olyan szakterületről volt szó, melynek anyagát nem lehetett egyetlen intézet kifejezett gyűjtőkörének sem tekinteni (pl. vallástudomány, valláskritika; neveléstudomány; geológia; orientalisztika), másrészt olyan esetben, amikor egy-egy szakterület irodalma, mint kiegészítő gyűjtőkör, számos intézeti könyvtár periodikum-állományában jelentkezett. (Pl. dokumentáció + katalógusok, bibliográfiák, könyvtárak -f- levéltárak működése; akadémiák és egyéb tudományos társaságok; egyetemi kiadványok; természettudományok általában; természet- és alkalmazott tudományt egyaránt érintő periodikumok stb.) E kihagyott szakterületeket érintő periodikumok száma az Akadémiai Könyvtárban 1859, az intézeti könyvtárakban: 404. Az összehasonlítás egzaktsága érdekében megállapítást nyert az a tény is, hogy az intézeteknek még a többszörösen kisebb ilyen jellegű anyaga sem kiegészítője az Akadémiai Könyvtár állományának, hanem átfedése, esetenként 60—70%-ban. Miután az előbbi bekezdésben néhány szót szóltunk azokról a szakterületekről, melyek fenti táblázatunkból indokolásunknak megfelelően kimaradtak, térjünk most át a táblázatban ténylegesen szereplő tudományszakok tárgyalására. A táblázat tanúsága szerint az Akadémiai Könyvtár periodikum-állománya a kultúra és művelődéstörténet, a filozófia, a marxizmus—leninizmus, a szociológia, szociográfia, a néprajz, a fizika, az atomfizika, reaktortechnika (az előbbi két szak anyagának kiemelkedő érvényesülése itt megszűnne és messze az intézetek javára tolódna át a KFKI periodikumainak számbavétele esetén), a kémia, a növénytan, az állattan, a műszaki tudományok általában, a bányászat, kohászat, a művészetek (zene), u a nyelvtudomány, az irodalom, filológia, a földrajz, honismeret, a történettudomány és a régészet, ősrégészet szakok területén többszörö18
