H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)
IV. AZ AKADÉMIA SZÉCHENYI MÜZEUMA
IV. Széchenyi-kéziratok. V. Kéziratok Széchenyiről. VI. Képek és szobrok Széchenyiről. VII. Képek és szobrok Széchenyi környezetéről. VIII. Emléktárgyak és tisztelet jelek. IX. Jelentések Széchenyi haláláról és egyéb tisztelet jelek. A Széchenyi Múzeumot először a földszinten akarták elhelyezni, a Goethe-szoba mellett, de minthogy igen sok anyag gyűlt egybe, a palota első emeletén, az Akadémia utcára és a térre nyíló három teremben rendezték be, 25 0 ahol most az Akadémia Elnöksége és Főtitkársága szobái vannak. A Széchenyi Múzeum megnyitására 1905. november 3-án került sor. Ez a nap 80. évfordulója volt az Akadémia megalapításának, s akkor volt 40. évfordulója annak, hogy az Akadémia palotájába beköltözött és ott első ülését tartotta. 25 1 Szily Kálmán jelentése szerint összesen 6292 db volt a múzeumban. Ebből Széchenyi kézirata 626 db. Széchenyi működésére vonatkozó kéziratok: 3179. (Az utóbbi számban benne vannak a múzeumra, gyűjtésre vonatkozó levelezések is.) Az újonnan megjelent katalógusban 25 2 nincs feltüntetve, hogy melyik tárgy miképpen került az Akadémia, illetve a Széchenyi Múzeum birtokába. Így ma már nagyon nehéz volna megállapítani az egyes kéziratok származását. Még az ezután következő adományokról szóló jelentésekből 25 3 sem tűnik ez ki, mert az egyes kéziratok megjelölése oly határozatlan és pongyola, hogy azonosításuk a legnagyobb nehézségbe ütközik. A Széchenyi Múzeum anyagában nagyobb változás nem történt 1943-ig, amikor örvendetes és nem várt módom gyarapodott a Széchenyiiratok gyűjteménye. Erről az eseményről az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának jelenlegi vezetője, Csapodi Csaba a következőket írja: ,,A második világháború utolsó szakaszában a Széchenyi család az addig Nagycenken őrzött iratokat is beszállította az Akadémiára, ami nagy szerencse volt, mert a kastély nem sokkal utóbb teljesen elpusztult a háborúban." 25 4 Az iratok szempontjából oly nevezetes mozzanatról a kézirattár h. vezetője: Gergely Pál, még a következő részletekre emlékezik vissza: Széchenyi Bertalan, 25 5 a cenki uradalom akkori birtokosa 1943 tavaszán tele25 0DIVALD KORNÉL: A M. Tud. Akadémia palotája és gyűjteményei. Magyarázó kalauz. Az Akadémia megbízásából. Bp., 1917. 67—93. 1. 25 ,Akad. Ért. 1905. 651. 1. — Az MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjteményban van Viszota Gyulától a múzeum részletes leírását magába foglaló kézirat. A Múzeumról az Akadémia nem őriz fényképet. Egy kép megjelent DIVALD KORNÉL: Id. művében (76—77. lap közötti mellékleten). Három képet találunk az 1925. augusztus—szeptemberben a Városligeti Mezőgazdasági Múzeumban rendezett „Széchenyi-Emlékkiállítás, valamint Kertészeti és Vadászati Kiállítás" katalógusában (kiadta a Faluszövetség), sajnos igen rossz papiroson, homályos nyomással. 25 2A M. Tud. Akadémia Széchenyi Múzeumának Tárgyjegyzéke. Összeállították SZILY KÁLMÁN és VISZOTA GYULA. Bp., 1905. 189. 1. 25 3Az Akad. Ért. évfolyamaiban: 1898. 355.1.; 1899. 392.1.; 1902. 352. 1. stb. 25 4CSAPODI CSABA: Széchenyi István kéziratai és egyéb Széchenyi-emlékek az Akadémia Könyvtárában. Magyar Tudomány, 1960. 242—247 1. 25 5Széchenyi Bertalan 1943. június 9-én meghalt, tehát a telefonbeszélgetésnek e dátum előtt kellett történnie. 43
