H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

III. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZÉCHENYI-HAGYATÉK

újonnan felépült Országos Levéltárba vitték át. Szerencsésen nagyjából elkerülte a második világháború során a pusztulást. így a Széchenyi-családi levéltár nemcsak megmaradt, de ismételten ki is egészült. 1930-ban az Országos Levéltár megvette Lunkányi János

22

1 hagyatékát utódaitól. Ebben található Széchenyi feleségével folytatott levelezésének legnagyobb része, igen sok más családi levél és fontos dokumentum. A Széchenyi család levéltári anyagának rendezésével a Széchenyi nemzetség még 1930-ban Bártfai Szabó Lászlót

22

2 bízta meg. Ö megírta az iratok alapján a Széchenyi család történetét

22

3 és egy kötetben közreadott sok kiadatlan levelet és más dokumentumot.

22

4 Mindkét munka igen fontos forrásmű Széchenyire vonatkozóan. Elkészítette ezenkívül Széchenyi könyvtárának lajstromát,

22

5 s ez az egyetlen dokumentum a leégett cenki kastélyban elpusztult könyvtárról. 1947-ben az Országos Levéltár antikváriustól szerzett egy Széchenyi személyével kapcsolatos iratgyűjteményt, sajátkezű feljegyzéseivel és leveleivel.

22

6 Széchenyi iratai a Lunkányi-hagyatékkal együtt ilyen módon 3 és fél iratfolyómétert tesznek ki. Ezenkívül van a „Széchenyi-Akten" c. Bécsből visszakerült anyag, újabban az Abszolutizmus korabeli iratok közé helyezve. Sopron Széchenyi-iratok nagyobb számban, az említett helyeken kívül még Sopronban vannak, éspedig két helyen: Az egyik a Stomo-múzeum. A Storno Miksa kiadásában 1938-ban megjelent katalógus

22

7 közli is az ott őrzött, addig kiadatlan 30 db Széohenyi-kézirat szövegét. Ezek, mint Storno írja, részben Széchenyi Béla és Paur Iván révén kerültek családja birtokába, részben mint kiselejtezett „értéktelen papír"-t vásárolta meg Storno Ferenc. A cenki Széchenyi-kastély leégésekor, a második világháború végén, a környék lakosai egyet-mást megmentettek a berendezésből, köztük egy sereg iratot is szedtek össze az ún. fióklevéltárból, s a Sopronban levő Liszt Ferenc Múzeumba vitték be 1947-ben. Innen 1950-ben a Soproni —'Lunkányi Jánosról 1. a 18. sz. jegyzetet, s a jelen tanulmány 50. lapját. 2Az OSZK és a MTAK a legújabb időkben is vásárolt Széchenyi-kéziratokat antikváriusoktól. Az MTAK Kézirattára által legutóbb vásárolt levelek kétségtelenül azok, melyeket BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ : Adatok. .. c. kiadványában közölt. E munkája bevezetésében írta ugyanis, hogy a levelek „kis töredékét saját gyűjteményemben őrzöm" (I. m. Bevezetés, lapszám nélkül [4. 1. ]). 22

3BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család története. Bp„ 1926. — A mű III. kötetében találjuk a Széchenyi Istvánra és testvéreire vonatkozó részt (1—599. 1.) 22

1BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez. Bp., 1943. 22

5BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Gróf Széchenyi István könyvtára. Bp., 1923. 22

6Lásd BAKÁCS ISTVÁN: A Széchenyi család levéltára. Bp., 1958. 6. 1. —Az említett iratok Bártfai Szabó Lászlótól származtak. 22

7A Storno-család Széchenyi-gyűjteményének tárgyjegyzéke. Gróf Széchenyi István kéziratainak, valamint egyéb leveleknek közlésével kiadja STORNO MIKSA. Sopron, 1938. 39