H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

III. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZÉCHENYI-HAGYATÉK

döblingi iratainak kiadásakor az önismeretre került a sor, mint Tolnai Vilmos bevezetésében írja, a kézirat nem volt fellelhető, s a kritikai kiadás alapjául a Tasner-félét kellett használnia."'

8 Mint a fenti jegyzetből látszik, Tasner Géza Széchenyinek javítatlan és kiegészítetlen kéziratát adta nyomdába. Ott beleszedték még a Tasner Antalnak szóló utasításokat is.

169 A kézirat s a fent említett „Töredék" 1944-ben előbukkant, s ma az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában van.

17

0 Az iratok átvétele után Lónyay Menyhért írt Paur Ivánnak a többi iratokért,

1,

1 hivatkozva a Tasner családdal kötött szerződésre. Paur Iván ismeretlen levelében

17

2 megismétli, hogy az iratok nem nála, hanem Cenken vannak. Ez év decembere folyamán az Akadémia főtitkára, Fraknói Vilmos Paurhoz intézett levelében közli, hogy az Akadémia „örömmel értesült gróf Széchenyi Béla Ö Méltóságának nagylelkű elhatározása felől, mely szerint dicsőült atyjának a czenki levéltárban őrzött irományait az Akadémiának tulajdonul átengedi".

17

3 1878 januárjában két láda érkezik Cenkről az Akadémiára, 40 csomó irattal, Széchenyi különböző munkaterületei szerint csoportosítva: Casino, Gazdasági Egyesület, Gőzhajózás, Vaskapu, Tisza-szabályozás stb. (Ezekről, mint láttuk, Paur csak cédulakatalógust küldött Tasner Antalnak.

17

4) Az átvételi jegyzőkönyv záradéka így hangzik: „Ezek szerint már az egész levéltár legnagyobb része az Akadémia birtokában és kezei közt van, s csakis az osztrák rendőrség által 1860 tavaszán lefoglalt iratok hiányzanak. Reméljük azonban, hogy a következő összes ülések valamelyikén e részről is kimerítő jelentést tehetünk."

17

5 Mind a két reménység csalókának bizonyult. Mint később látni fogjuk, a cenki levéltárból még ismételten nagyon sok irat került elő, a bécsi iratokat pedig csak jóval később, az első világháború és a Monarchia öszszeomlása után sikerült megtalálnia Károlyi Árpádnak a bécsi StaatsArchivban,

1'

6 ahonnan 1926-ban hazakerültek és az Országos Levéltárban kaptak helyet. Újabban az Abszolutizmus-kori iratok közé sorolták be őket, bár helyük inkább az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Széchenyi Gyűjteményében lett volna.

17

7 "'Döblingi Irodalmi Hagyaték. III. k. 569. 1. '"Tolnai Vilmos megállapítása, uo. ""Ismertette VISZOTA GYULA, ItK, 1944. 81—101. 1. — A kézirat történetével részletesen foglalkozom az ItK-ban megjelenő tanulmányomban, ahol a „Töredék"-et is közlöm. 17

11877. nov. 14-i dátummal. (MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény.) — Ezt ós a következő levelet 1963-ban vásárolta meg a Kézirattár Törzsök Pál mérnöktől, kinek a levelek megmentéséért ezúton is köszönetet mondunk. "

2Akad. Ért., 1877. 167. 1. 17

3Lásd a 171. sz. jegyzetet. "'Az első csomagok megérkezéséről szóló jegyzőkönyv, Deák Farkas írásával, 1878. jan. (MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény.) "

5Uo. ""KÁROLYI ÁRPÁD jelentése az MTA 1920. máj. 3-i ülésén, Akad. Ért., 1921. 5. 1. Előszó a Döblingi Irodalmi Hagyaték I. kötetéhez VII. 1. — L. cikkemet: Magvai' Tudomány, 1966. 331. 1. "

7Az iratokat röviden ismerteti SASHEGYI OSZKÁR: AZ abszolutizmuskori Levéltár c. művében (Bp., 1965. 159—162. 1.) — Az OL-ban őrzött anyagrész leírását 1. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. I. Orsz. Leváltár 11. Levéltári alaplevéltárak. Készítette PAULINYI OSZKÁR. Levéltárak Orsz. Központja. Bp., 1956. 33—35. 1. 32