H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

III. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZÉCHENYI-HAGYATÉK

pes az alkalmatlan időben elindított gyűjtést virágzóvá tenni. Széchenyi halála óta másfél évtized telt el, alkotásai: híd, hajózás, Akadémia, gőzmalom stb. a nemzet mindennapi életéhez tartoztak, létrehozójuk már a történelem holt alakjai közé lépett.

1"'

7 A kiegyezés korának bálványa Deák Ferenc volt, s most éppen az ő szobrára gyűjtöttek. A csalódottak pedig a turini remete, Kossuth Lajos felé néztek. Széchenyi közvetlen munkatársai vagy nem éltek már, vagy a közélettől visszahúzódtak. De még inkább elfeledhették a mindég háttérbe húzódott Tasner Antalt, s aligha értették, miért kell Széchenyi iratait az ő hátramaradt családjától megvásárolni a nemzetnek, miért nem hagyta Széchenyi egyenesen az Akadémiára? A gazdasági helyzet is nagyon rossz volt. Az 1873-as év nagy szárazsága és az ezt követő sok csapás szerteágazóan éreztette hatását. És maga a gyűjtést elindító Lónvay Menyhértet is sok támadás, gyanúsítás érte, nem volt olyan népszerű, hogy az ő neve biztosíthatta volna a sikert. Ily körülmények közt a gyűjtés nem járt a kívánt eredménnyel. Ismerjük Lónyay Menyhértnek Tasner Gézához írt leveleit,

15

8 melyekben szemmel láthatóan amannak — nem ismeretes — sürgető leveleire válaszol, s az eredménytelenség miatt mentegetőzik. A Nemzeti Casinótól — írja egyik levelében — 4000 frt-ot remélt, de Szapáry Antal csak 2000-et engedélyezett.

15

9 Közben pedig a Tasner családot nagy csapások érték, s nagyon nagy szükségük lett volna a pénzre. Először is a Széchenyitől gyengéden leányának fogadott Alice

16

0 halt meg, kiről végrendeletében is akart gondoskodni.

16

1 Hogy a betegség és temetés költségeinek fedezésére pénzhez jusson, Tasner Géza egy 1875. június 9-én kelt nyilatkozatában lemondott arról a kikötésről, hogy az iratok a vételár teljes kifizetéséig a Földhitel Intézetnél letétben maradjanak, és a begyűlt összeg: 10 569 frt. 55 kr. átvétele után mindent átszolgáltatott az Akadémiának, remélve, hogy a gyűjtés tovább folyik, s a vételár összegének második fele is begyűlik.

16

2 )5

7 FARK MIKSA is azt gondolta, hogy Széchenyi már a múlté, mint „Széchenyi István gróf és kora" c. műve bevezetéséből látszik (III—VIII. 1.). GAAL JENŐ, akinek kezdeményezésére a Magyar Társadalomtudományi Egyesület 1911—1912 telén előadássorozatot rendezett Széchenviről, ugyanezt állapítja meg saját kortársairól. (Kiadva a Kultúra és Tudomány sorozatban, 3 kötetben. Bp., 1912., 1913., 1923.) I. k. 14., 16. 1. 15

81874—1876 közötti időből tizenhat ilyen levél van az MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjteményben. Széchenyi Múzeum Ns 1330. 15

9A Szapáry-család több tagja politikai ellentétben állt Széchenyivel. ""Széchenyi levele Tasner Antalhoz, Döbling, 1858. jún. 12. (Kiadva: Lev. III. k. 695. 1.). „Ha Alice, kit bár akarja, bár nem, gyermekeimhez számlálom, — Önről néha egy pár szót közlend, igen fogom szeretni és köszönni." "'MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjteményben levő kézirat: „18-ten Juny 1858 Testarnent." címmel. Először Tasner Antalra vonatkozóan intézkedik, majd ,,. . . so vermache ich hiermit sowohl seiner Frau, als auch seiner Tochter Alice jeder dreihundert, alsó zusammen sechs hundert Gulden jahrlich und lebenslanglich." "

2TASNER GÉZA: I. m. 123. 1. „Rövid idő múlva a legfájdalmasabb csapás érte családomat, mert szenvedésektől testben-lélekben megtört, áldott jóságú hajadon nővérem jobblétre szenderült; ezen gyászeset és egyéb körülmények, a legnagyobb befolyást gyakorolták arra, hogy én a tud. akadémia Nmlgu elnöke („Ismertetőjében" mondott) lelkes szavainak eredményteljes hatásában bízva, szerződésünk nyolcadik pontjának megváltoztatása tekintetében, a kénytelenség parancsának engedtem; midőn alant közlendő nyilatkozatunk jött létre." 30