H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

II. AZ IRATOK SORSA SZÉCHENYI HALÁLA UTÁN

Gr. Széchenyi politkai iskolája címen. Ez után következnének még a döb­lingi iratokból az Offenes Promemoria 13 6, a Blick és a Lipcsében, Wigand­nál megjelent füzet: „Briefe von und an Stephan Széchenyi" és „Aus dern Tagebuch eines ungarische Emigraten." Az utóbbi két mű nem Széchenyi írása. 13 7 Az utolsó felvett mű: „Magyarország sarkalatos törvényei 's államjogi fejlődése 1848-ig" 1864-ben jelent meg Eggenbergernél. Mint Tolnai Vil­mos megállapította 13 8 a kötetet Török János Széchenyinek azokból a jegy­zeteiből szedte össze, melyekben a Blick-en dolgozva összeírta a különféle törvénycikkeket, s kikerestette szövegüket Tasner Antallal. — Török e jegyzeteket lefordította, kiegészítette, s a fenti címen Széchenyi műveként ki is adta. Mint Török János a második tervet összegezte­„Olyan nagy 8-adrétű kiadásban, hogy egy ívre ciceróbetűkkel 28 ezer betű fér, — gróf Széchenyi Istvánnak mindazon munkái, melyek magyar nyelven könyvalakban megjelentek, 200 ívre terjednének. Ezekhez adva a' még kiadatlan leveleket és iratokat, a' kiadás 230 ívre is felemelkedhetnék. Az ide mellékelt minta papirosokon egy ívnek kiállítása a' Pesti Athenaeum intézetben. 1000 példányban 30 és 36 forintba kerülne." — A mintapapiros hiányzik, csak ez a tervezet maradt meg, az Akadémiai Irattárban, ez is dátum nélkül. Sajnos, mindezekből a tervezgetésekből semmi sem lett, Tasner Antal halála miatt, s Széchenyi műveinek kiadása ma is csonka még. Széchenyi naplóinak kiadásakor, a bevezetésekben Viszota Gyula Széchenyi életének mozzanataival párhuzamosan felsorolja akkor írt mű­veit is. 13 9 Itt csak olyanokat vesz számba, melyek nyomtatásban meg­jelentek: így a különféle felszólításokat Casino-tagságra, lóversenyre stb„ vagy amelyeket ő a naplók Függelékeiben kiadott. De nem szerepelnek a felsorolásban oly fontos művei, mint a Metternich herceghez intézett Memoire-ok, 14 0 tervezetek, felterjesztések, beadványok s hasonlók. Hogy Tasner Antal halála meghiúsította Széchenyi műveinek kiadá­sát, már írtuk. De nemcsak a kiadásra, az iratok sorsára nézve is végze­tessé vált ez a gyászeset. Az iratok szanaszét voltak: Pesten, Tasner laká­sán, Sopronban, a Széchenyi család levéltárában, Paur Ivánnál, Cenken, a fióklevéltárban, és Bécsben, a rendőrség kezében. Nem volt többé senki, aki ezeket összegyűjtse, és hová is lehetett volna elhelyezni ily rengeteg írást? Paur Iván Tasnerhez írt 1860. június 14-i levelében 14 1 így jellemzi az iratok mennyiségét, midőn mentegetőzik, hogy miért nem küldött még 13 GLásd a 89. sz. jegyzetet. I3 7Briefe von und an Stephan Széchenyi. Leipzig, Wigand, 1861.; [Fiktív levelek ]; Aus (lein Tagebuche eines ungarische Einigranten. Leipzig, Wigand, 1863. — Ennek nyomán készült Török „Magyarország sarkalatos törvényei" c. kiadványa. (Pest, 1864.) 13 8Döblingi Irodalmi Hagyaték. III. k. Bevezetés 23. 1. 13 92. köt. CXLIX. L; 3. köt. LXXVI. 1.; 4. köt. LXX. L; 5. köt. LXXXV. 1.; 6. köt. CIV. 1. ,4 0Széchenyi maga — az MTAK Kézirattár Széchenyi Gyűjteményében levő kéziratá­nak tanúsága szerint — „Memoire"-nak nevezi beadványát. Az irodalomban memoran­dumként említik. "'MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény. 26

Next

/
Thumbnails
Contents