H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

I. AZ IRATOK TÖRTÉNETE SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETÉBEN

Így a pesti lakásba, mely az Ullmaum házban volt,

4

0 sohasem tértek vissza többé. A lakás egy részét bérbe adták, a felesleges bútorokat és egyéb holmit egy ,,Rumpelkammer"-ben gyűjtve össze. A kamra és az egész lakás kulcsa Tasner Antalnál volt.

4

1 Az iratokat is gondozza.

4

2 1849-ben, Pest bombázásakor megsérültek és összekeveredtek az írások, mert az egymásra dőlt állványokból kiborultak. Tasner Antal újra rendezi, összegyűjti, és lakása mellett egy külön szobában őrzi őket.

4

3 Széchenyi, mikor 1856-ban egészsége és munkaképessége helyreállt, szeretné az iratokat Döblingben, magánál összegyűjteni. Így az iratokról, küldésükről, megérkezésükről sok szó esik levelezésükben.

4

4 1858-ban Széchenyi idősebbik fia, Béla lent jár Pesten — a család különben Bécsben vagy Cenken lakik —, kiürítik Tasnarral a „Rumpelkammer"-t s feloszlatják a lakást. Az ily módon mindenünnen összeszedett iatokat Tasner Antal fokozatosan Döblingbe küldi.

4

5 Itt Széhenyi sokat foglalkozik az iratok átnézésével, rendezésével. Ez időben valósul meg a Széchenyi nemzetség levéltárának hosszan és kínosan vajúdó ügye.

4

0 Az első családi levéltár még 1808-ban, Sopronban, leégett. A megmaradt, s a később összegyűlt iratokat csak 1833-ban helyezték el újra levéltárban. Széchenyi és bátyjai közt nemcsak a birtokok elosztására vonatkozóan volt sok ellentét és vita, de egy közös családi levéltár alapítása körül is. Széchenyi e vitákban többnyire Pál bátyjával ért egyet Lajos bátyjukkal szemben, de minthogy Lajos a legidősebb, mégis gyakran keresztülviszi akaratát, még közös megállapodásaikkal szemben is. — Így éppen a levéltár épületére vonatkozóan.

4

7 A rengeteg huza-vona ellenére, mégis megalakult a közös családi levéltár. Széchenyinek sikerült keresztülvinnie, hogy a levéltárhoz közösen levéltárost is alkalmazzanak, s hogy ez Paur Iván (János)

4

8 legyen, Tasner Antalnak gyermekkori jóbarátja, és Széchenyinek nagy tisztelője. 4

0A házat, melyben Széchenyi 1836—1848 között lakott, Ullmann Móric épittette 834-ben, Hild József tervei szerint (Pesti Szépítő Bizottmány Iratai, Na 5900. A Fővárosi Levéltárban. Tervrajzai pedig a Budapest Múzeumban találhatók.) — Később a szomszédos házzal, mely hasonló tervek szerint épült, ,,Európa-szálló"-vá alakították át. Utóbb a Főkapitányság épülete lett, s a második világháborúban teljesen elpusztult. 4

1Lásd Széchenyi leveleit 1857-ből. Lev. III. köt. 4

2,,A bombázás alkalmával össze-vissza zavart irományok közül sokat rendeztem már újra . . ." Tasner Antal levele Széchenyihez, 1857. febr. — Közli BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Adatok . . . 730. 1. — „Iratok vannak még a Sétatér melletti házban [ennek helyén ma a Kohó- és Gépipari Minisztérium épülete van ] Jungwirth kezei közt és a Szalay-féle házban [ezt Széchenyi 1841-ben vette özv. Szalaynétól ]." 4

3Tasner Antal levele 1857. febr. 8. ,,. . . a naplók és irományok, melyeket rám méltóztatott bízni, itt Pesten szállásom mellett egy külön szobában vannak eltéve, éspedig némely egyéb fontos iratokkal együtt, a naplók vasládában, a többi irományok pedig a két sárga ós kétfejér alináriomban, melyek kulcsai szintén a vas-ládában találtatnak ..." •— Közli: BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Adatok . . . 730. 1. "Széchenyi levelei 1857. okt. 18., 22., 24., nov. 1., 1858. jún. 20. — L. Lev. III. k. 642—697. 1. 4

5BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Gróf Széchenyi István könyvtára. Bp., 1923. 13. 1. 4

6A családi levéltárról: BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család története. Bp., 1926. III. köt. 44—50., 51—60. 1. — SZÉCHENYI VIKTOR: A Sárvárfelsővidéki gróf Széchenyi család levéltárának rövid leírása. Bp., 1941. "Széchenyi Lajos visszás intézkedései folytán lett a levéltár épülete szűk az iratok befogadására. 4

8Paur Iván 1858—1888 között volt levéltáros. Előtte Tibolt Mihály, régebben Csapó Móric és Frank Márton levéltárosok nevét ismerjük. 11