Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
I. A Történettudományi Bizottság megalakulása, szervezeti keretei
8 tosabb ügyeit és új feladatait az Osztály, illetőleg az összes ülés hagyta jóvá. Évi költségvetésében az Igazgató Tanács határozott. 1 5 Tagjait a bizottság javaslata alapján az osztály ajánlására az összes ülés választotta. Lényegében az így kialakított szervezeti kerek között működött a bizottság 1877-ig. Ekkor merült fel az összes ülésen, hogy ki kell dolgozni az osztályok és a bizottságok közötti viszony ügyrendjét. Erre albizottság alakult, amelyben a TB-ot Fraknói Vilmos, a bizottság előadója képviselte. 1 6 E munka eredményét tükrözi az Akadémia (1879. évi Almanachjában) alapszabályában, illetőleg az ügyrendben bekövetkezett változtatás. Itt már rögzítve van, hogy az állandó bizottságok tagjait három évre választja az illető osztály nagygyűlési értekezleten (ez 1880-ban történik először); amennyiben a három év alatt új tagok választása szükséges, ez minden évben megtörténhet a nagygyűlésen, de ezeknek a tagoknak a megbízatása is az egész bizottságéval egyidőben jár le. A megválasztott bizottságok — titkos szavazással — szintén három évre választják elnöküket és előadójukat, és segédtagul választhatnak olyan szakférfiakat is, akik nem tagjai az Akadémiának. A segédtagoknak azonban csak tanácskozási joguk, volt, 17 akik a gyakorlatban rendszerint rendes tagokká váltak. 17 a A kialakított szervezeti mechanizmus mindvégig, azaz 1949-ig jól szolgálta a meghatározott célt, de a bizottság feladata, működésének csaknem száz esztendeje alatt szinte változatlan maradt, amely egy-egy periódusban negatív irányban is hatott. Munkálkodását tulajdonképpen az előadó fogta össze. Ö volt az általában havonta tartott ülések szervezője, a jegyzőkönyvek vezetője, a határozatok gyakorlati végrehajtója, az évi munka összegezője, és új feladatok ihletője, ö adta ki a kéziratokat véleményezésre a bizottság által kinevezett bírálóknak, és az üléseken ismertette a beérkezett véleményeket. A munka kiadásában a bizottság határozott. Az előadó mellett fontos szerepe volt az elnöknek, aki tekintélyével és tisztségénél fogva, sokat tehetett a történettudomány jövője érdekében. Természetesen a bizottság minden tagjának aktivitására is szükség volt. Csak ez vihette előre és fejleszthette a bizottság munkáját olyan színvonalra, ami az Akadémia céljainak és a történetírás követelményeinek is megfelelt. A bizottság elnökei, előadói és tagjainak névsorát a 2. sz. mellékletben közöljük. 15 A TB évi dotációinak kimutatása összefoglalóan az 1853—1858-as évekre a bizottság iratai között a 2/1858 tétel alatt található; az 1860-as évek anyagi ellátottságának problémáit a későbbiekben a szövegben közöljük, míg 1871-től a bizottság működése végéig, illetőleg 1944-ig az 1. sz. mellékletünkben adjuk. A második világháború utáni évekre nem találtunk pénzügyi adatokat. 16 Jegyzőkönyvek, 1877. június 7. 17 Akadémiai Almanach 1879-re. 114—115. p. 17a Segédtagok voltak először: (a bizottság működése alatt) Nagy Gyula, Schönherr Gyula, Tagányi Károly, Teleki Géza, Illés József, Domanovszky Sándor, Szentpétery Imre, Hóman Bálint, Iványi Béla, Lukinich Imre, Holub József, Dőry Ferenc, Házy Jenő, Jánossy Dénes és Szabó István is.
