Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
I. A Történettudományi Bizottság megalakulása, szervezeti keretei
6 és egyházi községek történetére vonatkozó iratok, tehát ok- és alapitványlevelek, végintézetek, nemzedékrendi jegyzetek, jószágbecsük és jövedelmi kimutatások, egyházlátogatási jelentések, anyakönyvek s nekrologiumok kivonatai stb. 3. A földmívelés, műipar és kereskedés történetére vonatkozó emlélékek, mint urbáriumok, czéh-szabályok, árszabások, vásárkiváltságok stb. 4. A törvényhozás, közigazgatás, országos pénzügy és jogszolgáltatás történetét felvilágosító jelentések, utasítások, magán naplók, összeírások, nevezetesebb pörök és ítéletek, kivált a régibb időkből. 5. A külviszonyokat felderítő állami szerződvények, békekötések s azokra vonatkozó acták, követségi utasítások, jelentések, a régibb időből. 6. Egyes nevezetesb eseményekre, úgy históriai személyekre vonatkozó okmánysorok, levelezések. 7. Régi kéziratok és könyvekben, régi missálék és naptárakban stb. található históriai feljegyzések; továbbá kisebbféle naplók. 8. Tudományos intézetek történeti emlékei. 9. Felírások. 10. Levél-, könyv- és kézirattárak históriai kéziratai és okmányai ismertetése, kivonatai regesták alakjában. 11. Utasító, ismertető sorozata Magyarországot s annak régi tartományait illető, külföldön megjelenő, históriai kútfőknek; úgy szinte külföldi munkákban található magyar históriai kútfői közlések kivonatai. 12. Az Akadémiához érkező okmányok tartalomjegyzékes folyó sorozata. Mi e közlemények formáját illeti, az azokat bevezető, követő, berekesztő szöveg nem annyira okoskodó, s történetnyomozó, mint lényegesen kútfő-ismertető, ezeket csoportozó és összefüggesztő legyen. B) A Magyar Történelmi Emlékekben (Monumenta Hungáriáé Historica). Ezek fő osztályai: a) Okmánytárak (Diplomataria), egyes nagyobb, vidékek, hatóságok, gok, családok vagy tárgyak szerint, oklevelek és másnemű hivatalos és történeti érdekű magánirományokból, melyek eddig vagy egészben, vagy részeikben kiadatlanok, vagy kézen nem forgó, főleg külföldi, munkákban jelenvén meg, íriónk előtt nagyrészt ismeretlenek, vagy ha nálunk megjelentek is, részint nem mentek még be okleveles gyűjteményeinkbe, részint igen hibásan adattak ki.