Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
III. A Történettudományi Bizottság iratai
38 nem tüntettük fel a hiányokat, valamint beiktattuk a nem letisztázott és a ceruzával írott vázlatos jegyzéseket is.) A II. főcsoport — és ez a legterjedelmesebb rész — a bizottság „Iratait" tünteti fel, ugyancsak évenkénti csoportosításban, szintén 1854— 1946 között. Az ebben a csoportban meglévő iratok, rendszerint kapcsolódnak a bizottság ülésein tárgyalt ügyekhez, ezért egy-egy év iratainak vizsgálatánál ajánlatos a jegyzőkönyveket is áttekinteni. Legtöbbnyire az egyes évek végén helyeztük el a bizottság évi működéséről az előadó által készített összefoglaló jelentéseket. (A bizottság működésének szabályai szerint, minden évben jelentést kellett tennie a Történettudományi Osztálynak, illetőleg az Akadémiának. Ez az összes ülést jelentette.) Minden év jelentése azonban nem található meg az iratok között. Vagy nem készült el, vagy az évek során, a különféle események kapcsán megsemmisült. Az iratok közt tekintélyes, mennyiségüknél fogva is külön értékkel bírnak a TB-hoz kiadásra benyújtott kéziratos művekről készült bírálati vélemények vagy jelentések (ezek jegyzékét a 4. sz. mellékletünkben adjuk), amelyek tükrözik a bizottság több vezető tagjának történelemszemléletét. Találunk az iratok között szakvéleményeket (Czech János, Jászayféle gyűjtemények, Pesty Frigyes hagyatéka stb.), amelyek egyes akadémikusi hagyatékok megvásárlása előtt készültek az iratok értékéről, tudományos becséről, és így az Akadémia Kézirattára történetének megírásához is szolgáltat adatokat az e témával foglalkozó kutató számára. A III. főcsoportba azokat az irományokat soroltuk, amelyek ugyan a TB működése következtében jöttek létre, de egyrészt jellegüknél fogva nem tartoznak szorosan az egyes évek iratai közé, másrészt tömegüknél fogva nagyobb egységet alkotnak. Ezt a csoportot „A magyar és erdélyi országgyűlési emlékek gyűjtésével kapcsolatos iratok" címen illesztettük be az iktatókönyvbe. A bizottság működésének tárgyalásánál utaltunk a Monumenták országgyűlési emlékek sorozatának utólagos megindítására. Ennek a munkának a szervezésére a TB-on belül albizottság alakult, Horváth Mihály, Salamon Ferenc és Szilágyi Sándor bizottsági tagokból. 11 2 Az albizottság előbb elvileg meghatározta az összegyűjtendő anyag jellegét és azt a kort, melyet tüzetesebben kutatni kívánt. Majd különféle gyakorlati intézkedéseket javasolt, melyeket az Akadémia is jóváhagyott. Az egyik javaslat egy belügyminisztériumi körrendelet kiadását indítványozta a megyei, városi törvényhatóságokhoz és a káptalanokhoz. Ennek lényege az volt, hogy a 112 Jegyzőkönyvek, 1871. április 28.
