Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
31 és Közoktatásügyi Minisztériumtól kapott segély valamivel kedvezőbb helyzetbe juttatta a bizottságot, és így a régebben elkezdett művek kiadását folytathatta, újak megindítására azonban nem gondolhatott. 9 7 Ez a helyzet nem bizonyult tartósnak. Az 1920-as évek vége felé és a harmincas évek elején válságba került a TB. Költségvetése egyre kevesebb lett, forráskiadói tevékenysége megszűnt; már nem is a bizottság, hanem a Főtitkári Hivatal bonyolította le a kiadványok technikai műveleteit. 9 8 Egyre ritkultak a bizottsági ülések; volt olyan eset, hogy fél évig nem ülésezett, 9 9 és az ülések is kevés számúak, érdektelenek. Már nem a bizottság irányította a magyar törtéreti források kiadását; ezt a munkát a Magyar Történelmi Társulat vette át a Fontes históriáé Hungaricae aevi Recentioris c. sorozat megindításával. 10 0 A hivatalos kormánykörök korábban oly jelentős támogatásának nyomát sem találjuk. Egyedül a gr. Vigyázó Ferenc-vagyonnak végrendetileg az Akadémiára hagyott várható öröksége táplálta a reményt az Akadémia és vele együtt a TB tevékenységének felélesztéséhez. 1928-ban, a főtitkár felhívására, készült egy előterjesztés arra, hogy az örökségből várható dotáció összege milyen mértékű legyen. 10 1 Ebből az látható, hogy a bizottság ezekben az időkben is a régebben megindított vállalkozások folytatását, illőleg befejezését szorgalmazta. Az Akadémia — régebbi hagyományaihoz híven — igyekezett a Vigyázó-vagyon felhasználásával anyagi alapjait szilárddá, jövedelmezővé tenni. Ezért bocsájtkozott perbe a végrendeletet megtámadó leszármazottakkal, ezért építette a Múzeum körút és Rákóczi út sarkán ma is meglévő hatemeletes egykori bérpalotát és ezért igyekezett rendezni a rákoskeresztúri és más helyen fekvő mintegy húszezer holdas birtokait. Ez több évi erőfeszítő munkát igényelt és emiatt még évekre elhúzódott a bizottságok dotációjának rendezése, általában a kiadványügyek gondozásának kérdése. Az ezekben az években a TB számára juttatott dotáció csak egy-egy munka megjelentetését, a régebbiek folytatásának egyes köteteit, és az állandó segélyezéseket engedte meg. Áldásy Antal halála után Lukinich Imre vette át a bizottság előadói tisztét. Már első jelentésében fontos kérdésekre irányította a bizottság figyelmét. A bizottság hagyományainak szellemére hivatkozva, az egyes sorozatok folytatására illetőleg a csonkán maradt művek befejezésére 97 Iratai 10/1922. 98. Jegyzőkönyvek, 1934. április 16. 99 Pl. 1933. október 16-a után az első ülés 1934. április 16., Jegyzőkönyvek, 1934. április 16. 100 Az 1920-as évek elején indult meg a sorozat kiadása. 101 Iratai 7/1928.
