Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
18 Az Akadémia folyósította a bizottság számára a kért összeget, de ennek ellenére a TB kiadási költségeinek volumene 1862-ben tovább emelkedett; amikor ez évben a magánosok által történt segélyezés ellenére is 5 3 917 forinttal lépte túl pénzügyi keretét. Jól látta ezt a bizottság és ezzel kapcsolatban az Igazgató Tanácsnál való pártfogásra Eötvös Józsefet kérte meg. 5 4 Az Igazgató Tanács elfogadta ugyan a bizottság indokolását, de az 1863-ra engedélyezett 3500 Ft évi dotációnál kikötötte, hogy „semmi okból túl ne menjen". Az Akadémia előtt ebben az időben igen fontos vállalkozás az intézmény alaptőkéjének szilárdabb alapokra való fektetése és a palota építése állott fő feladatként. Ebből magyarázható az előbbi rendelkezés, és az is, hogy az 1864. évre az Igazgató Tanács 2800 Ft-ra csökkentette a TB szubvencióját azzal az indokolással, hogy a tetemes adó és a költözködési költségek tették szükségessé a levonásokat. 5 5 A következő két évben mindössze 200—200 Ft-tal emelkedett az évi dotáció összege. A bizottság működésében bekövetkezett fejlődés egyszerre veszélyeztetve volt. Az éppencsak megindított Monumenták folytatásáról nem lehetett lemondani, így a kényszerű helyzet arra késztette a bizottságot, hogy inkább a régebbi vállalkozását, a Magyar Történelmi Tár kiadását szüneteltesse. Ugyanakkor valamilyen módot kellett találni a forráskiadványok megjelentetésére. Valószínűleg Toldy Ferencen keresztül, Eötvös József kultuszminiszteré az érdem, hogy a Helytartótanács a „Monumenták erélyesebb folytatására 1866-ban három évre hat-hatezer forintot rendelt". 5 6 Ebből sikerült biztosítani a Magyar Történelmi Emlékek folyamatos mejelentetését, de az átmeneti szűkös gazdasági viszonyok miatt a Magyar Történelmi Tár öt évig szünetelt. Így számol be erről Toldy Ferenc a bizottság 1868. évi költségvetésének alkalmával: „Előre nem láthatván, hogy a Tek. Igazgatóság által az évek óta rendszeresített akadémiai subventio teljesen el fog vonatni, más irányokban megindított eszközléseit nem függesztette fel a bizottság, s folytatta egyfelől a két hazában két megbízottja, Szilády Áron és Szilágyi Sándor a török—magyarkori diplomatiai kutatást, gyűjtést, másolást, fordítást — mi folytonos költséggel is járván: ebbeli gyűjteményének sajtó alá adatása többé nem volt halasztható; — másfelől egy más megbízottját Angliában, Simonyi Ernő urat, addig kellett felhasználni, míg ő Angliában mulatott, s így létesült a rendkívüli becsű, már említett, Diplomatiai Levelestár . .. 53 Tomori Anasztáz a turcikák kiadására adományozott bizonyos összeget. 54 Jegyzőkönyvek, 1863. január 5. 55 Akadémia jegyzőkönyvei, 1863—1866. (1864. 11. p.) 56 iratai 3/1866.
