Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)

II. A Történettudományi Bizottság működése

15 kötetével 1934-ben látott napvilágot, és ezzel 80 éves pályafutását végleg befejezte. A Magyar Történelmi Tár utolsó kötetei tartalom szempontjából eltérnek a TB fentebbi határozatától, amennyiben ezek a kötetek már nem a kisebb történelmi kútforrások közlését szolgálják, hanem többé-kevésbé az anyagi keretek által megszabott publikálás lehetőségét használják ki. 2. Forráskiadások A TB szinte a Magyar Történelmi Tár előkészítő munkálataival egyidőben látott hozzá a nagyobb történeti kútfők összegyűjtéséhez és kiadásához. Az erre vonatkozó elgondolásokat a bizottság 1854 novemberében mutatta be a Történettudományi Osztálynak. Ez a tervezet

4

2 összefoglaló címűi a Magyar Történelmi Emlékek (Monumenta Hungáriáé Historica) elnevezést javasolta, amelynek három főosztálya lenne: 1. Diplomataria, 2. Scriptorok (akik nem magyar nyelven írtak), 3. a Magyar Történetírók Tára. A bizottság ugyanekkor arra hívta fel az Akadémia figyelmét, hogy a nemrégen elhalt Czech János bizottsági tag hagyatékát, amit éppen megvásárlásra ajánlott fel a család, vegye meg az Akadémia; annál is inkább, mivel-az rendkívül értékes okiratokat tartalmaz és a TB kötelessége nemcsak a rögtön kiadandó adatokat gyűjteni, hanem a jövőbeni feladatait is szem előtt kell tartania.

4

3 A Történettudományi Osztály a bizottság jelentését minden részletében elfogadta, és a kéziratgyűjtemény megvásárlására tett indítványt továbbította az Elnökségnek. Egy félév múlva a TB azt jelentette az osztálynak, hogy Wenzel Gusztáv az Akadémia megbízásából átvizsgálta a Czech-hagyatékot, és így most már „biztosíthatja a T. osztályt, hogy az egy tekintélyes kötettel méltó megnyitója lehet az Akadémia által célba vett Monumenták első osztályának, mely Diplomatáriumokat foglaland magában".

4

4 A sorozat megindításánál a legnagyobb probléma az anyagi fedezet hiánya volt. A TB a kor szokásaihoz folyamodott, és alapító, aláíró tagok részvételével, előfizetéses felhívással próbált ezen segíteni. A bizottság iratai között található ennek az aláírási felhívásnak a fogalmazványa, ami Eötvös József másodelnökhöz ment felterjesztésként. Látni a meglévő iratokból, hogy a Monumenták pártfogóinak száma 1856—1858. november 42 Megjelent az Ak. Ért. 1854. 316—17. p. 43 A jelentés névszerint nem említi, de kétségtelen, hogy a Czech-gyűjtemény megvételéről volt szó. Iratai 7/1856. 44 Iratai 1/1855.