Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
11 gyar Történelmi Társulat kívánsága volt a folyóirat tartalmának ilyen irányú bővítése. Az albizottság szerződéskötést ajánlott a két testületnek az új folyóirat kiadásának biztosítására. Az előterjesztésben a folyóirat címéből kimaradt „a Magyar" elnevezés, és kiadóként a Magyar Történelmi Társulat és az Akadémia Történettudományi Bizottsága szerepelt. A szerződést a felek megkötötték, amely kimondta, hogy az Akadémia fenntartja ellenőrzési és tulajdonjogát, úgy, hogy a folyóiratot a TB előadója és a Magyar Történelmi Társulat titkára együttesen a TB szabályainak értelmében szerkeszti. A Történelmi Tár kiadását egészen a Magyar Történelmi Társulat végzi. A szerződés egy évre szól, amit csak a folyamatban lévő év január 1. és június 30. között mondhat fel az egyik vagy a másik fél. Ha a felmondás ebben az időben nem történik meg, a szerződés automatikusan ismét egy évre meghosszabbodik. Az Akadémia félévi részletekben évi 1000 Ft-tal járul a folyóirat kiadásához, a többi költséget a Magyar Történelmi Társulat fedezi, ezért a kinyomtatott példányok a társulat tulajdonát képezik; ezekre előfizetést hirdethet, könyvárusítás útján terjesztheti stb. Érdekes az az indokolás, amelyet az albizottság a Magyar Történelmi Tár átalakításakor, a javaslatokat alátámasztó célzattal terjesztett a TB elé. Ebből az derül ki, hogy a XIX. század második felében már régebb idő óta érezhető volt egy olyan folyóirat hiánya, amely az apróbb történeti forrásokat a nagyközönséggel megismerteti, és ezzel felkelti figyelmét és érdeklődését a nagyobb történeti munkák iránt is. Mivel a Magyar Történelmi Tár eddig határozatlan időközökben jelent meg, ezt a feladatot nem tudta betölteni, nem tudott „gyökeret verni" a nagyközönség körében. A Magyar Történelmi Társulat — éppen jellegénél fogva — közvetlen kapcsolatban áll azzal a közönséggel, amely érdeklődik a történelem iránt — folytatta indokolását az albizottság —, így sokkal könnyebben és célszerűbben teljesítheti ezt a feladatot, mint a TB. A társulat tíz év óta folytatott munkálkodása, a vándorgyűlések által teremtett kapcsolatain át, az ország legkülönbözőbb levéltáraiban annyi adatot gyűjtött öszsze, hogy a folyóirat szellemi ellátására is elegendő anyaggal rendelkezik. Az Akadémiára is előnyös ez a helyzet, mert kevesebb anyagi erőfeszítést kell tennie, és ami a legnagyobb haszon: hogy a TB és a Magyar Történelmi Társulat közt a régóta óhajtott szorosabb kapcsolat és együttműködés megvalósul. 2 6 Sajnos, a két testület közötti szerződésnek a szövege nem ismeretes előttünk (Lukinich Imre sem említi a Magyar Történelmi Társulatról írott művében), de valószínűnek tartjuk, hogy a javaslatnak a fent ismertetett pontjait foglalja magában. 26 Iratai 10/1877.
