Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)

Jegyzetek

42 adományozott 5000 forinton kívül később is gyarapította a könyvtár állományát, többek között Péterfy Jenő 580 kötetből álló értékes könyvtárát vásárolta meg a kollégiumnak. 1896-ban Mednyánszky Alajosnak a magyar történelemre vonatkozó jelentős gyűjteményével gyarapodott a könyvtár. 1900-ban állománya már 7800 kötet és 30 férőhelyes olvasóteremmel rendelkezik. — 1901-ben 10 000 feleletti kötetszámot jelent, 1903-ban 11 400-at „három szobában elhelyezve, melyek egyszersmind dolgozóhelyiségekül vannak berendezve". (Minerva III.) „A kollégium növendékei számára állandóan nyitva áll. A kollégium minden növendéke a könyvtár helyiségében minden művet korlátozás nélkül használhat." Az „önfeltáró" módon berendezett könyvtár polcai között, öreg kecskelábú asztalai mellett az önálló kutatás gyönyörűségét ízlelték meg a növendékek. A könyvtár állománya — követve a tanárképzés célkitűzéseit — kitűnő humán anyaga mellett jelentős természettudományos állományt is foglalt magában; a bölcsészettudományi karon tanított tudományok szakkönyvtára volt. Az Eötvös Kollégium megszüntetése után (1951—1956) a könyvtár az Akadémiai Könyvtár egyik osztályaként működött, majd az Irodalomtörténeti Intézet megalakulásakor az intézet könyvtárává vált. Ezzel az akkor már közel 100 000 egységet számláló és az utolsó félszázad kulturális életében jelentős szerepet játszó könyvtár az akadémiai könyvtári hálózat tagjává vált. Napjainkban hagyományaihoz híven az újjáébredő Eötvös Kollégium növendékeinek is kedvelt tartózkodási helye.25 Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára 1872-ben, a Társasággal egyidejűleg alakult — annak a felhívásnak hatására, amely egy évvel azelőtt Antwerpenben, a világ geográfusainak első kongresszusán hangzott el a következőképpen: „A kongresszus, elismerve a különböző földrajzi társaságok által teljesített szolgálatok értékét, ajánlja, hogy a világ összes államaiban hasonló társaságok alapíttassanak. Felhívja az összes társaságokat, hogy cseréljék ki egymás között folyóirataikat, évkönyveiket és publikációikat, gyűjtsék egybe értesüléseiket és eredményeiket és tegyék azokat minden lehető módon a köz kincseivé. "14 A Társaság könyvtára tehát eleve a cseretevékenységből beérkező küldeményekből gyarapodott, még pedig meglehetősen lassú tempóban, önálló, céltudatos gyűjtésről nem lehetett szó — amikor 1885-ben egy nagyszabású kiállításon mutatják be a magyar földrajzi és térképészeti irodalmat, azt „nyilvános könyvtárak és a nevezetesebb magánkönyvtárak tulajdonosainak támogatásával sikerült összeállitani" — a saját könyvtár anyagáról szó sem esik. — Egy 1923-ból származó könyvtári jelentés igen szomorú képet fest: a hiányos kezelés eredményeképpen 58 könyv, 11 folyóirat, 26 térkép és atlasz hiányát állapítja meg, alig van teljes folyóiratévfolyam. Ugyanakkor 20 magyar és 58 külföldi folyóiratot olvashatnak a Társulat tagjai: az évi gyarapodás 84 mű és 27 térkép. A könyvtár még ezzel a lassú ütemű gyarapodással is a külföldi földrajzi irodalom jelentős gyűjteményévé vált és jól szolgálta tagjainak tájékoztatását. A második világháború befejezése után sok viszontagságon esett át, többszöri költözködés és a Társaság rossz anyagi viszonyai is késleltették fejlődését. Állománya mégis 10 000 egység körüli, napjainkban kizárólag cseretevékenység útján gyarapszik. A Földrajztudományi Kutató Csoport újabb alapítású könyvtárának állományát azonban hasznosan egészíti ki régebbi gyűjteményeivel.27