Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)
Jegyzetek
JEGYZETEK Biológiai Kutató Intézet könyvtára, Tihany Az Intézet 1927-ben alakult Magyar Biológiai Kutatóintézet néven, részben a Balaton és a többi magyar édesvizek biológiai vizsgálatára, továbbá az általános biológiai kutatások elősegítésére, kifejezetten hazai és külföldi kutatók részére. Könyvtárában ennek megfelelően — az 1932-ben megjelent Magyar Minerva tanúsága szerint — a következő szakok voltak képviselve: hidrobiológia, zoológia, botanika, bakteriológia, fiziológia, kémia. 1951-ben minisztertanácsi rendelet csatolta az Akadémiához az intézetet. A könyvtárban akkor 3672 kötet könyv volt, a korrens folyóiratok száma 170. Az akadémiai gyűjtemények között figyelmet érdemel ez a 35 éves könyvtár, amely ma 40 000 egységnél nagyobb állományával és közel 500 kurrens folyóiratával a magyarországi biológiai kutatómunka egyik legértékesebb bázisa.15 Csillagvizsgáló Intézet könyvtára Az 1813—15. években épült gellérthegyi csillagvizsgálót 1852-ben az osztrák abszolútizmus megszüntette. Két évtizeddel később, a múlt század hetvenes éveinek elején ógyallai birtokán létesített Konkoly Thege Miklós egy szerény csillagvizsgálót, amely alapítójának áldozatkészsége folytán rövidesen nemzetközi viszonylatban is tekintélyes intézetté fejlődött. A trianoni békekötés után az intézet elhelyezésére a főváros az akkori Svábhegyen adományozott telket. Itt épült fel 1921—1930 között az új Csillagvizsgáló Intézet, amelynek könyvtárát is újonnan kellett megalapítani 1921-ben. A könyvtár őrizte kezdettől fogva az egykori gellérthegyi csillagvizsgálónak könyvállományát is. Az évek folyamán Magyarország legkiválóbb csillagászati szakkönyvtárává építették ki az intézet munkatársai, amelyet az intézettel egyidejűleg, 1951-ben helyeztek a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá. Az időközben tudományági szakkönyvtárrá kijelölt gyűjtemény feldolgozása azonban évek óta akadozott; megnyugtató rendezésére és feltárására a legközelebbi jövőben kerülhet végre sor.12 Eötvös Könyvtár Az 1895-ben alapított báró Eötvös József-kollégium lüktető szellemi életének egyik központja kezdettől fogva a könyvtár volt. Alapját az első évben Semsey Andor vetette meg. Semsey (1833—1923) maga geológus-mineralógus, aki jelentős vagyonát ásványtani és földtani kutatások támogatására fordította. Az induláskor 3
