Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)
A hálózat kialakulása és története 1965-ig
12 dések, átszervezések, az 1956-os események is súlyos hiányokat okoztak a könyvtárak állományában. Az okok felderítése után az Akadémiai Könyvtár vezetősége — az 'MTA Terv- és Pénzügyi Titkársággal egyetértésben — engedélyezte a hiányok törlését, ill. leírását. A könyvtári viszonyok jelentős megjavulása és a központi irányítás kialakulása után azonban a kölcsönzési fegyelem megszilárdításával a kölcsönzőké mellett megnövekszik a könyvtárosok felelőssége is. Feltárás A könyvtári rend nagyjában-egészében történt megteremtése csak kiindulási pont lehetett az intézeti könyvtárak elsőrendű feladatának, a kutatók tájékoztatásának megvalósításához. Az alapvető könyvtártechnikai feladatok után a tartalmi feladatok megoldása került előtérbe. Központi nyilvántartások. Első és legtermészetesebb ezek közül a hálózat anyagának minél pontosabb, szélesebb és mélyebb feltárása. A széleskörű feltárás eszköze az oly sok gondot okozott központi címjegyzék (a KC.). A könyvtári viszonyok stabilizálódásának egyik eredménye volt, hogy fokozatosan mind több intézeti könyvtárban sikerült biztosítani az új külföldi beszerzések bejelentését. A sokszorosító eljárással dolgozó könyvtárak esetében ez könnyen megoldható volt — áldozatot jelentett viszont azoknak, akik minden egyes katalóguscédulát külön gépelnek. — Fordulatot jelentett ebben a kérdésben az Országos Széchényi Könyvtár által 1961-ben megindított Külföldi Könyvek Országos Gyarapodási Jegyzéke. Az OSZK-nak külön e célra szervezett csoportja a külföldről érkező devizaköteles könyvanyagot beérkezése után a helyszínen azonnal feldolgozza és az így készült címleírásokat használja fel a jegyzék készítéséhez. Így a könyvtárakra csak a cseréből, ajándékból származó, valamint a népi demokratikus államokból érkező könyvanyag bejelentésének kötelezettsége hárul. Az Akadémia könyvtári hálózata már megindulásakor csatlakozott a jegyzék munkálataihoz, a központi könyvtár megszervezte a bejelentések rendjét és így ez a Jegyzék úgyszólván teljes egészében tükrözi az akadémiai könyvtárak gyarapodását. Ily módon a Jegyzéknek az akadémiai anyag kijelölése után történő fel vágásával és felragasztásával nyerjük a központi katalógus cédulaanyagát. — Így az utóbbi négy esztendő gyarapodására vonatkozó teljes képet nyújt a hálózati központi katalógus. Betűrendje még némi finomításra szorul. Hálózati katalógusunk tulajdonképpen most kezd élni. Négy év egy katalógus életében rövid idő: most kezdenek összeállni egyes szerzők művei, most kezdünk képet kapni a duplumrendelések alakulásáról is. A legfrissebb anyag tekintetében máris műszernek tekinthető — ha pedig
