Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Romain Rolland levelei
134 ön azt mondja: Teréz Naplóiban nincs semmi említés Beethovenről (kivéve 1847-ben); és ön ezt döntő bizonyítéknak tartja .. . Nos, kedves Asszonyom én önnek a francia közmondással felelek: „aki túl sokat akar bizonyítani, semmit sem bizony í t." — és én még hozzátenném: „sőt, az ellenkezőjét bizonyítja". Mert erkölcsileg lehetetlen, hogy Teréz ne gondolt volna gyakran Beethovenre, ne írt volna róla. És ön minél inkább észlénynek akarja feltüntetni ezt a nőt (ami nem áll a negyven évnél fiatalabb Terézre*****), annál inkább lehetetlen, hogy Beethovenről hallgatott volna —, arról a Beethovenről, akiről 1805-ben azt mondta: „Wahrlich s o lang e Schiller und Beethoven schaffen, s oll nna n sich nicht zu st e rb e n w ün s ch e n." — Arról a Beethovenről, akiről élete vége felé fogja mondani (La Mara: Beethoven und die Brunsvicks 93. oldal): „Hat Beethoven se in e o d er un s er e Zeit erquickt? S e in e Zeit hat ihn nicht verstanden. Christus sans comparaiso n." Arról a Beethovenről, kinek műveit oly megindítóan és meghatva adta elő és úgy játszotta szonátáit: „in einer Weise, die dem Meister und s.einen J üng ern den Kopf verdreht" (1808 — La Mara 75. old.). És ha ez a nő valóban hallgatott Beethovenről, én mondom, ez a hallgatás sokkal többet mond, mint minden szó. Ha az ember maga köré tekint, nem is kell sokat keresni, könnyen talál hasonló helyzeteket és hasonló magatartást. Én ismerek valakit, aki fiatal kora óta naplót vezet, titkos naplót, amelyben mindazokról ír, akiket ismer és akikkel foglalkozik. De éppen arról nem talál egy említést sem, aki pedig legközelebb állt szívéhez és akinek a képe élete számtalan óráját betöltötte. En ezt nem akarom Teréz mellett érvnek felhozni. Én nem hiszem, hogy Teréz hallgatott volna. Ha ez a hallgatás ma fennáll, más okokkal függ össze. Tudni kell, hogy egy sorozat feljegyzés és levél eltűnt. Ne tiltakozzék a feltevésem ellen!... Vegye tekintetbe, hogy az a három levél, amelyet most önnek idéztem és amely érzelmi kapcsolatokat fed fel, Beethoven és Teréz között, nem a Brunsvik-levéltárból való. Az árveréseken véletlen vásárlások, vagy folyóiratok és újságok indiszkréciója folytán kerülhetett nyilvánosságra. Hogyan magyarázható az a tény, hogy Liepmannssohn-nál 1921 decemberében történt vásárlásnál egyszerre egy egész csomag Brunsvik-levél került elő (kettő Teréztől, kettő Joséphine[Romain Rolland jegyzetei:] ***** A februári és főleg a szeptember 29-i levél tele van szenvedéllyel, amelyhez ugyan a képzelet is vegyül, de ez minden szenvedély sajátja. Az az asszony, aki ezeket az oldalakat írta, tudott szeretni (és gyűlölni) La Mara 57-es és 64—65. old.).
