Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)

Romain Rolland levelei

134 ön azt mondja: Teréz Naplóiban nincs semmi említés Beethovenről (kivéve 1847-ben); és ön ezt döntő bizonyítéknak tartja .. . Nos, kedves Asszonyom én önnek a francia közmondással felelek: „aki túl sokat akar bizonyítani, semmit sem bizo­ny í t." — és én még hozzátenném: „sőt, az ellenkezőjét bizo­nyítja". Mert erkölcsileg lehetetlen, hogy Teréz ne gondolt volna gyakran Beethovenre, ne írt volna róla. És ön minél inkább észlénynek akarja feltüntetni ezt a nőt (ami nem áll a negyven évnél fiatalabb Teréz­re*****), annál inkább lehetetlen, hogy Beethovenről hallgatott volna —, arról a Beethovenről, akiről 1805-ben azt mondta: „Wahrlich s o lang e Schiller und Beethoven schaffen, s oll nna n sich nicht zu st e rb e n w ün s ch e n." — Arról a Beethovenről, akiről élete vége felé fogja mondani (La Mara: Beethoven und die Brunsvicks 93. oldal): „Hat Beethoven se in e o d er un s er e Zeit erquickt? S e in e Zeit hat ihn nicht verstanden. Christus sans comparaiso n." Arról a Beethovenről, kinek műveit oly megindítóan és meghatva adta elő és úgy játszotta szonátáit: „in einer Weise, die dem Meis­ter und s.einen J üng ern den Kopf verdreht" (1808 — La Mara 75. old.). És ha ez a nő valóban hallgatott Beethovenről, én mondom, ez a hallgatás sokkal többet mond, mint minden szó. Ha az ember maga köré tekint, nem is kell sokat keresni, könnyen ta­lál hasonló helyzeteket és hasonló magatartást. Én ismerek valakit, aki fia­tal kora óta naplót vezet, titkos naplót, amelyben mindazokról ír, akiket is­mer és akikkel foglalkozik. De éppen arról nem talál egy említést sem, aki pedig legközelebb állt szívéhez és akinek a képe élete számtalan óráját be­töltötte. En ezt nem akarom Teréz mellett érvnek felhozni. Én nem hi­szem, hogy Teréz hallgatott volna. Ha ez a hallgatás ma fennáll, más okokkal függ össze. Tudni kell, hogy egy sorozat feljegyzés és levél eltűnt. Ne tiltakozzék a feltevésem ellen!... Vegye tekintetbe, hogy az a há­rom levél, amelyet most önnek idéztem és amely érzelmi kapcsolatokat fed fel, Beethoven és Teréz között, nem a Brunsvik-levéltárból való. Az árve­réseken véletlen vásárlások, vagy folyóiratok és újságok indiszkréciója folytán kerülhetett nyilvánosságra. Hogyan magyarázható az a tény, hogy Liepmannssohn-nál 1921 decemberében történt vásárlásnál egyszerre egy egész csomag Brunsvik-levél került elő (kettő Teréztől, kettő Joséphine­[Romain Rolland jegyzetei:] ***** A februári és főleg a szeptember 29-i levél tele van szenvedéllyel, amely­hez ugyan a képzelet is vegyül, de ez minden szenvedély sajátja. Az az asszony, aki ezeket az oldalakat írta, tudott szeretni (és gyűlölni) La Mara 57-es és 64—65. old.).

Next

/
Thumbnails
Contents