Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

hogy ha a pesti 3 nyilvános könyvtárnak, rendeltetése szerinti, osztályozása megtörténik, a nem-tudományos célból olvasó közönség az Akadémia terméből kimaradván, ez által a hely szűkén, s némileg a személyzet hiányán is segítve lesz".

8

0 A későbbi üléseken már nem találunk érdemleges híradásokat, véleményeket a könyvtári munka rendezéséről, a könyvtár helyzetéről. Csaknem kizárólag az új cserepartnerekkel történő viszony létesítése ügyében, az akadémiai kiadványoknak külföldi és hazai intézetekhez való állandó küldésének eldöntésével foglalkozik.

8

1 Az Akadémia összes ülésének megbízásából 1875 elején a Könyvtári Bizottság ismét intenzív munkába kezdett. Február 14-én tartott ülésén szükségesnek mondta ki, hogy a könyvtár létszáma nem lehet kevesebb, mint egv főkönyvtárnok, két alkönyvtárnok, egy kézirattári őr. A felgyülemlett munkák meggyorsítására a „lajstromozás", azaz a katalogizálás befejezéséig egy díjnokot alkalmazzanak és a kézirattár rendezésére, hat hónapi időtartamra egy szakértőt és egy megbízható díjnokot kell felvenni. A főkönyvtárnok hivatása: a) a könyvtár szaporítása és kiegészítése, az irodalom és könyvpiac figyelemmel kísérése; b) a könyvtár rendezési és katalogizálási munkálatainak vezetése. Az alkönyvtárnokok feladata: A könyvtár rendezésének, katalogizálásának és kezelése összes teendőinek végzése. Kötelességük volt naponta 10 —l-ig rendszeresen a könyvtárban tartózkodni és a hivatalos teendőiket végezni, a délutáni nyitvatartás ideje alatt (3 —7-ig) felváltva tartoztak a könyvtárban lenni. A könyvtár 1865-ben elkészült használati szabályzatának revíziójára a bizottság egy négy tagból álló albizottságot nevezett ki.

8'- Ez az albizottság dolgozta ki az összes üléseié „a közolvasó teremre, a könyvek kikölcsönzésére, és a könyvtári bizottság állandó működésére vonatkozó szabályokat", amelyet az összes ülés 1875 márc. 22-én elfogadott.

8

3 Az új szabályzat elfogadása után a következő módosításokat léptették életbe: Az 1865-ben kiadott szabályzat még csak azt emelte ki, hogy a nagyközönség mikor veheti igénybe az olvasótermet (de. 10 —l-ig), de nem szabja meg a használók körét. A módosítás kimondta, hogv „a közolvasóterem nyitva áll nemcsak az akadémiai tagok, hanem mindenki előtt, aki tudományos célból óhajt olvasni, oly megszorítással, hogy a főgimnáziumok és reáltanodák tanuló ifjúságából csak a VII. és VIII. osztály tanulói, amennyiben igazgatóik bizonyító levelével vannak ellátva, nyernek bejárási jogot". A nyitvatartást a közönség számára naponként d. u. 3 — 7-ig szabályozták, a délelőtti 11 —l-ig tartó időt az akadémikusok, egyetemi tanárok és külföldi vendégek számára tartották fenn, akik természtesen a délutáni órákban is látogathatták a könyvtárat. Az első rész 5. pontja új rendet vezetett be az olvasói kérésekkel kapcsoatban. Kimondja, hogy az olvasók nyomtatott kérőlapokra írják a könyv 8

0 RAL Arany János bizottsági vegyes jegyzőkönyvei 1870—77. 8

1 A könyvtárnoki és a főtitkári jelentések sem adnak számot arról, hogyan alakult a könyvtár további helyzete, mennyi volt az olvasók száma; a kölcsönzésről pedig egyáltalán nem esik szó egészen 1876-ig. 8

2 RAL 1174/1877. (A Könyvtári Bizottság 1875. febr. 14-én tartott ülésének jegyzőkönyve.) 8

3 Akadémiai Értesítő 1875. 60. lap. 4* 51