Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

„A M. Akadémiai Könyvtár célját tárgyazó vélemény A M. Akadémiai Könyvtár, mostani állása szerint, jóformán még nem egyéb, mint esetleges, kisebb- és nagyobb adományokból összegyűlt könyvhalmaz, melyben mindenféle tudományszakok képviselve vannak ugyan, de nagy részint csak a tudomány elavult termékei által. Nem is csoda, hogy ilyen lett az Akadémiai Könyvtár: esetleges adományokból sohasem válhatik rendszeres tudományos könyvtár; pénz pedig eddigelé alig volt a könyvtárnak rendelkezésére annyi, hogy a legégetőbb szükségnek egy pár darab könyv vételével megfelelhetett. Hogy tehát az M. Akad. Könyvtár, úgy az Akadémiának magának, mint a tudománymívelő közönségnek, kivált a tanuló ifjúságnak használható tudomány-alap és segédeszközök tára legyen, szükséges mindenekelőtt tisztán tudományos jellemét, mely egyedül felel meg alapítási és létezési céljának, megalapítani. Miután pedig a könyvtárnak mostani nagyon is szerény anyagi módjával a tudományok mindenoldalú képviseltetését el nem lehet érni, legcélszerűbb, hogy a szaporítás főleg egyes szakok javára forduljon, amelyeknek tüzetes képviselésére az Akadémia kiválóképen hivatottnak mondható, s amelyek azután egyszersmind az Akad. könyvtárnak különösebb irányjellemét adnák meg. Alulírt akad. könyvtárnokok erre nézve általános elvnek, mely szerint a körülmények parancsolta szorítkozás történjók, azt ismerik föl, hogy az Akad. Könyvtár főleg csak a tudományos feldolgozásokat gyűjtse, ne pedig nyers anyaggyűjteményeket hordjon össze, s hogy a tudományok gyakorlati alkalmazását tárgyazó irodalmakat rekessze ki. E szerint a következőkben, végig menvén az Akad. Könyvtárban képviselt szakokon, a nagyobb tüzetességgel szaporítandókat ki fogjuk emelni. Könyvtárunk kitűzendő céljai. I. osztály. Akadémiák és tudományos társulatok kiadásai. Ezen osztály, s egyszersmind egy könyvtári szak, kiváló specificuma levén az Akadémiai Könyvtárnak, kiegészítendők volnának azon Ak. Társulatok kiadásai, melyek még nincsenek meg teljesen; valamint újabbak is beszerzendők, amint az illető akadémiai szakosztályok azt időről-időre célszerűnek fogják tartani. II. A. Nyelvek és irodalmak osztálya. 1. Magyar irodalom — tüzetesen gyűjtetik; — értve az eredeti magyar munkákat, mind és a műbeccsel bíró fordításokat; szintén magyar eredetieknek idegen nyelvekre való fordításait. 2. Az országbeli nem-magyar nemzetek irodalmai — tüzetes tekintetbe vétessenek. 3. Az európai egyéb irodalmak. — Ezeknek legyenek meg legalább remekmunkái, valamint az illető régi nyelvemlékek. 4. Altáji népek irodalmai — tüzetesen gyűjtendők már csak azon fontos nyelvészeti érdek miatt is, mellyel azok iránt a magyar nyelvtudomány viseltetik. 5. Egyéb nem-európai s nem kultúr-népek irodalmaiból szereztessenek nyelvészeti céloknak szolgálható mutatványok. 6. Görög- és latin classicai irodalmak — tüzetesen gyűjtetnek, hogy a régibb fontosabb kiadások is meglegyenek, s ezentúl a classica-philoiogia minden nevezetesebb termékei, értvén oly philologiai dolgozatokat is, melyek már más szakok (po. história, régiségtan, jogtudomány) alá nem tartoznak. 7. Keleti kultúr-népek, főleg sémi és árja népek irodalmai — gyűjtetnek, amennyire felmerülendő nyelvészeti történeti és kultúrtörténeti tanulmányok azt kívánatossá teszik. II. B. Nyelvtudomány. A nyelvtudomány általában, és különösen a magyar altáji nyelvtudománv egyike lóvén a M. Akadémia főfeladatainak: 1. Altalános linguistikai gyűjtemény szereztetik, melyben a világ bármely nyelve tanulmányára valamely segédeszköz találtassák; és 2. különösen magyar-altáji linguistikai gyűjtemény, melyben az altáji nyelvek tanulmányára szolgálható munkák lehető teljesen meglegyenek. III. Históriai tudományok osztálya. 1. Történelem, a. Magyar történelmet tárgyazó munkák gyűjtetnek tüzetesen és teljesen.