Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

eredeti munkáit és Toidy Ferenc összefoglaló irodalomtörténeti munkáit is könyvtárunk állományából használta. 1874 — 76 között jelentek meg színházi és zenei kritikái, valószínűleg ezekhez használhatta Teleki L. és Szigligeti színműveit. Szakok szerinti kölcsönzése a.következőképpen oszlik meg: Altalános nyelvészet 1, Magyar nyelv 11, Magyar irodalom 29, Német nyelv 1, Német irodalom 14, Olasz nyelv ésirod. és Keleti nyelv 1 — 1, Magyar történelem 2, Egyetemes történelem 3, Biográfia 4, Nem magyar filozófia 2, Művészet 1 egység. Fraknói Vilmos 1843 —1925. (Történetíró, akadémikus, 1875-ben a Nemzeti Múzeum könyvtárnoka, 1879-ben az Akadémia főtitkára.) 64 könyvtári egységet kölcsönzött. Kölcsönzései eléggé vegyes képet mutatnak. Nem lehet nyomon követni az egyes kölcsönzések alapján, milyen munkák létrejöttéhez használhatta azokat. Több történeti dolgozata jelent meg 1870—76 között is a magyar történelem különböző területeiről; ezekhez használhatta a magyar történelem szakhói kölcsönzött 17 egységet, mint pl. Katona István: História critica regum Hungáriáé c. köteteit, Jászay: Magyarország napjai a mohácsi vész után c. munkát, a Magyar Történelmi Emlékek I. oszt. Brüsszeli okmánytárát stb. Pesty Frigyessel együtt 1873-ban készítették el a vármegyék történeti monográfiájának tervrajzát, ehhez használta valószínűleg Rupp: Magyarország helyrajzi története-t. Az általános folyóiratok közül ő is gyakran forgatta a francia Revue des deux Mondes köteteit. Szakszerinti kölcsönzései egyébként a következőképpen oszlanak meg: Könyvészet és általános irod. történet 1, Akadémiák és Tud. Társulatok 1, Régi magyar irodalom 1, Magyar irodalom 3, Angol nyelv- és irodalom 1, Magyar történelem 17, Egyetemes történelem 10, Magyar földrajz 3, Magyar jog- és államtudományok 8, Nem magyar jog- és államtud. 1, Gazdaság és ipar 1, Teológia ós egyház 3, Iskola és nevelés 3, Vegyes folyóiratokból: magyar 1, német 3, francia 4, egyéh nyelvű 3. Thewrewk Emil, Ponori 1838 —1917. (Akadémikus, egyetemi tanár. Ő indította meg az Akadémiában a görög ós latin remekírók fordításainak kiadását; egész tevékenységével fellendítette a klasszika-filológia művelését hazánkban.) 61 könyvtári egységet kölcsönzött. Ezek között sok az általános irodalomtörténeti vonatkozású munka, melyek közül Greguss Tanulmányai és balladái, Pap Ignácz: Ékesszólástan és Elemi költészettana, Laky D.: Költészet elmélete ós Gondol: Regény és dráma c. munkák az érdekesebbek. Az általános nyelvészet köréből kölcsönzött 17 egységből 16 egység német nyelvészeti szakfolyóirat a Zeitschrift für Vergleichende Schpraehkunde. Több munkája jelent meg a görög irodalom különböző területeiről. Talán használhatta ezekhez az innen kölcsönzött Xenophon és Homeros köteteket, valamint Henszlmann Imre: A hellén tragédia . . . c. munkáját. A latin nyelvészetből csupán a Philologus c. folyóirat köteteit, a latin irodalomból pedig egy római irodalomtörténeti összefoglaló munkán kívül Julius Caesar ós Plautus munkáit forgatta. Szakok szerinti kölcsönzése a következő: Könyvészet és általános irodalomtörténet 8, Altalános nyelvészet 17, Görög irodalom 5, Latin nyelv 7, Latin irodalom 8, Magyar irodalom 6, Német irodalom 1, Romanisztika 1, Keleti ós Altáji nyelv ós irodalom 1, Egyetemes történelem 2, Ókori történelem 1, Utazás 1, Filozófia nem magyar 1, Jog- és államtud. nem magyar 1, Teológia és egyház 1 egység. Bodnár Zsigmond 1839—1907. (Filozófus, irodalomtörténész, pedagógus.) 61 könyvtári egységet kölcsönzött. Több magyar olvasókönyvet írt a középiskolák számára, amelyek létrejöttében nyilván szerepe van a könyvtárból kölcsönzött magyar nyelvészeti munkáknak, mint pl. Révai M.: Élaboratior grammatica, Verseghy: A tiszta magyarság, Petőcz: Régi magyar szavak. Kölcsönzéseiből kiemelkedik a magyar irodalomból származó harminc egység, amelyeknek érdekessége, hogy huszonöt egység Jósika Miklós munkáit foglalja magában, és amit 1873-tól 1875-ig kölcsönzött. Hogy milyen szempontból tanulmányozta ezeket a műveket, azt ma már nem lehet kideríteni. Másik legtöbbet kölcsönzött csoport a filozófiai szakból adódik. Említésre méltó ezek között Kant: Kritik der reinen Vernunft és más műveinek több kötete, valamint Schopenhauer: Etikája 1873-ban. Szakokszerinti kölcsönzései a következőképpen alakulnak: Könyvészet és általános irodalomtörténet 1, Akadémiák és Tud. Társulatok kiadványai 1, Görög irodalom 2, Latin irodalom 1, Magyar nyelv 5, Régi magyar irodalom 2, Magyar irodalom 30, Angol nyelvés irodalom 1, Keleti és Altáji nyelv és irodalom 1, Mitológia mondák és mesék 1, Magyar történelem 2, Néprajz 1, Filozófia magyar 1, Filozófia nem magyar 5, Teológia és egyház 1, Vegyes folyóiratokból: magyar 5, német 1 egység. Henszlmann Imre 1813—1888. Archeológus, — a magyar művészettörténet egyik úttörője, akadémiai tag. Részt vett az akadémiai palota építésére hirdetetett pályázatban. Kölcsönzéseiből megközelítő képet sem tudunk adni arra vonatkozóan, milyen művek alkotásához használhatta azokat. A szakokszerinti felsorolásban látható, hogy elsősorban szaktudományának irodalmát kölcsönözte, csupa idegennyelvűt, Ez természetes is, 34