Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

Magyar jog 2, Biológia 1, Fizika 2, Művészetek 5, Vegyes folyóiratokból magyar 1, német 2, angol 3 egység és 5 kézirat. Fröhlich Róbert 1844—1894. Akadémikus az Akadémia főkönyvtárnoka, 1883-tól a budapesti egyetemen az ókori történelem és régészet magántanára. 94 egységet kölcsönzött. 1875 — 80 között fordította magyarra Curtius: A görögök története I—III. kötetét, később készített egy Homeros szótárt iskolai használatra; világosan nyomonkövethető, hogy ezekhez vette kölcsön a könyvtárból 1874-től a görög irodalommal, nagyrészt Homerossal foglalkozó műveket (17 egység). Számos a későbbiekben megjelent római kori tanulmányát bizonyára segítették a római klasszikusok (Horatius, Vergilius, Ovidius, Catullus, Plautus, Herodotus stb.), kikölcsönzött művei (10 + 7 egység). A német irodalomból kölcsönvett 24 egységet nem tudjuk melyik munkájához használta fel. Kölcsönzései a következő szakokból valók: Általános nyelvészet 1, Görög irodalom 17, Latin nyelv 2, Latin irodalom 10, Német nyelv 2, Német irodalom 24, Angol nyelv és irodalom 6, Germanisztika 2, Keleti nyelv 1, Mitológia, mondák és mesék 2, Egyetemes történelem 1, Ókori történelem 7, Történelmi segédtudományok 2, Biográfia 2, Nem magyar földrajz 5, Nem magyar filozófia 3, Művészet 3, Teológia és egyház 3, Archeológia 1 egység. Szarvas Gábor 1832—1895. Tanár, akadémikus. (Nagy érdemeket szerzett a magyar nyelv tisztaságáért folytatott küzdelemben. Az akadémia megbízásából szerkesztette a Nyelvőr c. folyóiratot, és Simonyi Zsigmonddal együtt a Magyar nyelvtörténeti szótárt. 1874-től részt vett a Nyelvemléktár szerkesztésében is.) 89 egységet kölcsönzött. Egyik legfontosabb munkája: A magyar nyelvújításról, ami 1875-ben jelent meg, ehhez használhatta az akadémiai könyvtárból a következőket: Galgóczi: Tévedések a nyelv körül, a Felelet a Mondolatra, a Nyelvtudományi pályamunkák egyes kötetei, amiket 1872-ben kölcsönzött. Valószínűleg a Nyelvemléktár szerkesztéséhez és a Nyelvtörténeti szótárhoz volt szüksége a régi magyar irodalom szakból kölcsönzött 17 kötetre, köztük Mélius Péter, Heltai Gáspár, Illyés András, Félegyházi Tamás és Pázmány Péter munkái, valamint az 1871 — 74 között kölcsönzött Érsekújvári, Debrenceni, Veszprémi, Nagyszombati, Kazinczy és valamivel később a Lányi kódexekre. Az általános jellegű folyóiratok közül sokat forgatta a Tudományos Gyűjteményt, amelyből 1875-ben 11 egységet kölcsönzött. Szakokszerinti kölcsönzése egyébként a következőképpen alakult: Akadémiák és Tud. Társ. kiadványai 1, Általános nyelvészet 2, Görög nyelv 1, Latin nyelv és irod. 1—1, Magyar nyelv 15, Régi magyar irodalom 17, Újabb magyar irodalom 13, Német nyelv 1, Romanisztika 1, Angol nyelv- és irodalom 1, Szláv nyelv- ós irodalom 2, Keleti nyelv 1, Magyar történelem 8, Magyar földrajz 1, Nem magyar filozófia 1, Teológia és Egyház 3, Vegyes folyóiratokból magyar 11, egyéb nyelvű 1, és 7 kézirat, csupa kódex, vagy kódexmásolat. Szinnyei József (idősb) 1830—1913. 18 72-tői az Egyetemi Könyvtárban másod-köny vtártiszt, 1879-ben első könyvtárőr. Ő létesítette a Nemzeti Múzeumban a Hírlaptárt, amelynek 1888-ban vezetője lett. 1899-ben akadémiai taggá választották. Legfőbb műve a ma is nélkülözhetetlen Magyar írók élete és munkái. 80 könyvtári egységet kölcsönzött az akadémiai könyvtárból. A Természettudományi Közlönyben jelent meg 1874-ben a Természettudományi és mathematikai irodalom 1778 —1873. ige. bibliográfiai összeállítása, amelyhez világosan látható az akadémiai könyvtárból 1873-ban kölcsönzött Mathematikai és Természettudományi közlemények 4, Magyarhoni Természetbarát 3, a Verhandlungen des Verein für Naturkunde in Pressburg ós Verhandlungen d. siebenbürg. Vereins f. Naturwiss. Hermannstadt és más folyóiratok 23 egységének használata. 1874 — 76-ban jelent meg a „Hazai szaklapok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak és iskolai értesítvények repertóriuma 1778 —1874", ehhez felhasználta, a Tanodai Tudósítványok 34, és a Magyar Protestáns Egyházi ós Iskolai Figyelmező c. folyóiratok 3 egységét is. Kölcsönzéseinek szakok szerinti csoportosítása a következőképpen oszlik meg: Akadémiai és Tud. Társulati kiadványok 1, Magyar nyelv 1, Magyar földrajz 1, Orvosi tudományok 1, Matematika 4, Gazdaság ós Ipar 5, Iskola és nevelés 34, Archeológia 1, Vegyes folyóiratokból magyar 9, német 23 egység. Bartal Antal 1829—1909. Klasszika-filológus, akadémikus. (Főleg a latin nyelvvel foglalkozó nyelvtanai és szótárai nagy jelentőségűek. Legkiválóbb munkája a középkori latinság szótára.) 73 egységet kölcsönzött. Kölcsönzéseiben nem tudjuk pontosan nyomon követni az egy-egy munkájához használt könyveket, folyóiratokat. Annyi megállapítható azonban, hogy az 1870-es évek folyamán jelent meg a latin nyelvvel foglalkozó legtöbb munkája (Latin alaktan 1875, A classica-philologiánk és az összehasonlító árja nyelvtudománynak művelése hazánkban 1874, Latin gyakorlókönyv a középtanodák és ugyanez a gyakorlókönyv a mondattanhoz 1875 —1876, Görög—latin hangtan 1876, Latin mondattan 1878, Latin olvasókönyv 1878 stb.) és valószínűleg ezekhez használhatta Aeshylos, 32