Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)
jében tartja nyilván a kölcsönzéseket. Ennek a kettős nyilvántartásnak azonban eddig nem találtuk nyomát, kivéve a külön kézirattári kölcsönzési könyvben. A kéziratok számára egy 23 X 34 cm nagyságú félbőrkötésű kétszeresen regisztrált külön kölcsönkönyvet rendszeresítettek, amelynek egyik része a kölcsönzőket neveik szerint, a másik része a kölcsönzött egységeket szerzők, illetőleg címek szerint tartotta nyilván. Ezt a könyvet eredetileg nem kölcsönzési célra szánták, mert 3 — 5 lapokon más irányú könyvészeti bejegyzések találhatók, és csak a 7. lapon kezdődnek a kölcsönzési adatok. A bejegyzések 1866-ban kezdődnek, tehát abban az időben, mikor Rómer Flóris a könyvtárrendezés befejezée után elkezdte a Kézirattár rendezését. A rendezéssel egyidejűleg — egyelőre katalógus nélkül — folyt a kölcsönzés is. 1868 végéig minden rendszer nélkül, egymás alatt következnek a beírt kölcsönzések, a kölcsönzők maguk jegyezték be az adatokat, nem mindig a legpontosabban és ezt aláírásukkal ismerték el. Van eset, amikor csak a kézirattárőr bejegyzésével találkozunk, a kölcsönző aláírása nélkül. Ekkor a kéziratok jelzet, szerző és cím nélkül szerepelnek a könyvben, csupán tartalmilag megjelölve mineműségüket, de feltüntetve azt, hány darabból, kötetből áll a kézirat, ha kötve volt a kötés minőségét, a formátumot, és természetesen a kölcsönzés időpontját. A rendezési munka előrehaladásával 1869-től már látszik a kölcsönzők nevei és a kölcsönzött iratok címei szerinti külön nyilvántartás. Sajnos nem sokáig, mivel Rómer Flóris 1871-ben távozott a kézirattárból, státuszát hosszú ideig nem töltötték be, így az éppen csak megindult rendszeres kölcsönzési módszer abbamaradt. Ezért is találunk a továbbiakban sokszor tévesen bejegyzett adatokat. Az ismertetett kölcsönzési nyilvántartások alapján a következőkben a könyvtár kölcsönzési forgalmát kettős elemzésben mutatjuk be: 1. Milyen szakból, hány alkalommal, hány egységet kölcsönöztek, tehát milyen volt a könyvtár forgalma szakok szerinti megoszlásban? (Ebben a részben csak utalunk arra, hogy ezeket az egyes szakokat kik használták.) 2. Kik voltak a kölcsönzők és — amennyiben lehetséges volt megállapítani — ezeknek milyen munkáit és milyen mértékben támogatta az Akadémia Könyvtára? I. A kölcsönzési forgalom szakok szerinti megoszlásban 6 1 I. szak. Könyvészet és általános irodalomtörténet.-6 2 34 alkalommal, 36 könyvtári egység. II. szak. Akadémiák és tudományos társulatok közleményei és folyóiratai: 51 alkalommal, 76 könyvtári egység. A 76 kölcsönzött egységből a magyar akadémia kiadványa volt 18, (Értesítők és Évkönyvek), bécsi akadémiáé 24, a berlinié 7, a francia akadémiáé (Comptes Rendus) 8, a pétervárié 4. III. szak. Incunabula: A kölcsönzés nem állapítható meg. IV. szak. Nyelvtudomány legtágabb értelemben: Általános nyelvészet: 60 alkalommal, 102 egység 6 1 A szakrendi csoportosítást a tanulmányban ismertetett szakrend alapján végeztük. S 2Az egyes szakokba beleértendők a szakfolyóiratok is. 23
