Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

berendezés az olvasóteremben. Mellette egy kisebb terem, a mai folyóiratolvasó helyén, az akadémiai tagok használatára szolgált, két bejárattal, a nagyolvasóterem felől, és a folyosóról.

5

5 Ebben az olvasóteremben, ami egyúttal könyvtárnoki dolgozószoba is volt, egy hosszú asztalon és székeken kívül, az egyik falon valószínűleg könyvespolcok, vagy nyitott szekrények álltak, mert tudjuk, hogy itt helyezték el megtekintés, tájékozódás végett az újonnan érkezett magyar és külföldi hírlapokat, folyóiratokat, könyveket.

5

6 A napiés hetilapok egy hétig, a tudományos folyóiratok, hazai és külföldi tudományos testületektől érkezett sorozati kiadványok és könyvek, egy hónapig maradtak az olvasóteremben közszemlén, azután a raktárba kerültek. A két olvasótermen kívül egy kisebb dolgozószoba — feltehetőleg a mai ruhatár helyén

5

7 — egészítette ki az olvasói férőhelyek számát, amelyben ugyancsak akadémiai tagok munkálkodtak részint saját könyveikkel, részint a könyvtárból kért művekkel, három vagy négy kisebb asztalnál. Az összes olvasói férőhelyek száma kb. 80 — 85 személy befogadását tette lehetővé. 5

5 A termet az 1880 — 90-es években falazták el, ld. Melich J.: Az Akadémiai Könyvtár története. Ms. 369. 10. p. és RAL 1380/1865. 5

6 Uo. 5

7 Ennek a helyiségnek abban az időben még természetes világítása volt. Csak 1950/60 között történt átépítés idején falazták be az ablakot. Az épület konstrukcióját tekintve a dolgozószoba 1865-ben más helyen levő elképzelése alig lehetséges. Nem valószínű, hogy a dolgozószobát az épület másik (Akadémiai utcai) végébe, vagy az emeletek egyikén helyezték volna el. Talán még az lehetséges, hogy a főraktárban az egyik fülkét rendezték be erre a célra, de ez is valószínűtlen feltevés, mert a szabályzat félreérthetetlenül dolgozószobáról és nem fülkéről beszél. 21