Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

4. A könyvtár személyzete A könyvtárfelállítás és rendezés összes teendőit két könyvtárnok Hunfalvy Pál fő- és Budenz József alkonyvtárnok végezte Rómer Flóris segítségével. Nem rendelkeztek egyetlen írnokkal vagy segédírnokkal sem, aki akár a könyvek felállításában, akár a gépies másolási munkákban a két év alatt segített volna.

3

1 Mészáros János szolga kizárólag a hivatalsegédi feladatokat látta el, érdemi könyvtári munkát nem végzett.

3

2 Nehézséget okozott az is, hogy 1865/66 telén a könyvtári termek többségében világítás és fűtés nélkül kellett dolgozni, így a rendezési munka a sötét és hideg téli hónapokban gyakorlatilag szünetelt.

33 Közben a könyvtárba folyamatosan érkeztek továbbra is a csere, ajándék és kötelespéldány útján szaporodó könyvek és folyóiratok. Ezeknek elfogadását, rendezését, szintén végezni kellett, ideszámítva azt is, hogy az 1867. évben, dacára annak, hogy az olvasóterem hivatalosan még zárva volt, már nemcsak akadémikusokat, hanem más kutatókat is befogadtak helybeli olvasásra, és a kiszolgálási munka is rájuk hárult. A könyvek köttetésével kapcsolatos munkák, Hunfalvy Pál gyakori távolmaradása a könyvtárból

3

4 mind, mind csökkentették a könyvtár rendezésére fordítható időt. Rómer Flóris, amint a kézirattári terem berendezése is elkészült, 1867-től kezdve a kézirattár felállítását, rendezését végezte, a könyvtár további rendezési munkálataiban nem tudott részt venni. Mindhárom könyvtárnok egyben akadémikus is volt, akiknek az akadémiai szabályok értelmében saját szakterületükön is alkotni kellett.

35 így a könyvtárban betöltött állásuk tulajdonképpen csak másodállás volt, évi 500, illetőleg a kézirattárőr évi 300 forint fizetéssel. Mindez természetesen 3

1 RAL 1322/1869. 3

2 Emődy Mihály 1854-től könyvtár szolga, a palotába költözés után megvált a könyvtártól, (akadémiai szolga lett) Molla Izsákot csak 1866 január 21-én nevezte ki az Igazgató Tanács a könyvtárhoz. Akadémiai Almanach, 1865—67. 3

3 A könyvtár nagyraktára, kézirattára és udvari részlege, hosszú ideig világítás nélkül maradt, csak az olvasótermekbe vezették be az akkor használatos gáz világítást. Heller Ágost 1891-től akadémiai főkönyvtárnok 1895-ben még azt írja: ,, . . .a könyvtár nagyterme világítás nélkül volt. Ezen állapot a könyvtár használhatóságát is lényegesen csorbította, minthogy téli időben már négy órakor az olvasóközönségtől kívánt műveket a könyvtári helyiségben kikeresni nem lehetett. Kérésemre és nagy örömömre az akadémia Igazgató Tanácsa lehetségessé tette, hogy az elektromos világítás bevezetése által a könyvtár és a kézirattár helyisége (az udvari könyvtárterem kivételével) most már a legvégső szegletig kivilágítható. Ezen berendezés a könyvtár használhatóságát nagyban növelte ós lehetségessé tette, hogy a lajstromozó munka bármely időben végezhetőlegyen.,, Heller Ágost: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Magyar Könyvszemle 1895. 356. p. 3

4 Hunfalvy Pál 1865 — 1868 közötti időben mint Szepes megye képviselője, tagja volt a képviselő-háznak, és emiatt többször távol volt a könyvtártól. 3

5 Az Alapszabályok 16. paragrafusa megszabja az akadémiai rendes tagok kötelességeit, amelyeket az ügyrend negyedik pontja közelebbről is megjelöl. E szerint: a rendes tagok kötelessége legalább minden második évben egy, az illető tudománynak hazánkban előbbvitelére szolgáló értekezést terjeszteni elő. Ez alól csak azok kivételek, akiket az Akadémia a rendestagi elfoglaltságukon felül, még külön munkák kidolgozásával is megbíz. Feladatuk még kéziratok, pályamunkák, találmányok, felfedezések és javaslatok megbírálása írásban; egyéb más rájuk bizott munkák végzése; az általuk művelt tudományágban az újabb eredmények figyelemmel kísérése és a magyar tudomány fejlődósét előmozdító tényekről, adatokról az Akadémiának jelentést adni, hogy ezek nyomtatásban megjelenjenek. Akadémián kívül is igyekezni, hogy a tudományok magyar nyelven is gyarapodjanak. Lényegében hasonló feladatuk van a levelező tagoknak is azzal a különbséggel, hogy nem szükséges minden második évben értekezést benyújtani. Alapszabály és ügyrend, Akadémiai Almanach 1867-re 191. p. 14