Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

Gör. írod. 0.14 : 1 Aristotelis opera omnia Graece . . Vol. I—IV. Biponti 1791—93. Vol. V. Argentorati, anno VIII. „ „ 0.14 : 2 Aristotelis de Animatibus Históriáé libri X. Tom. I—IV. Lipsiae 1811. ,, ,, 0.14 : 3 Aristoteloos peri zoon História Biblia th. Epi meleia N. Sz. Nikkoloy. Tom. I. Páris 1863. „ „ 0.14 : 4 Aristotelis Meteorologicorum. Libri IV. Vol I—II. Lipsiae 1834, 1836. „ ,, 0.14 : 5 Seholia Graeca in Aristotelis Metaphysica. Bferlini 1837. ,, ,, 0.14 : 6 Aristotelis Organon, Graece. P. I—II. Lps. 1854—56. „ ,, 0.14 : 7 Valentini Rose Aristoteles. Pars. I. Lipsiae, 1863. „ ,, 0.14 : 8 Aristotelis Ars rhetorica. Vol. I—II. Lipsiae 1867. „ ,, 0.14 : 9 Aristotelis Ethicorum Nicomacheorum libri decem. Vol. I—II. Berlini 1829, 1848. ,, ,, 0.14 : 10 Aristotelis Politicorum . . . Lipsiae 1872. 1912-ben egyébként Aristotelestől már 51 mű volt a könyvtár állományában.

2

5 A munkafolyamat utolsó állomásaként az alfabetikus cédulakatalógus készült, amikor ismét kézbevettek minden egyes könyvet. A könyvtárnokok legelőször az olvasók részéről jobban keresett szakok rendezéséhez fogtak hozzá. Melyek voltak azok a szakok, amelyeket a könyvtárnokok véleménye szerint legelőbb kellett rendezni, amelyek iránt az olvasközönség leggyakrabban érdeklődött?

2

6 Az 1867. év végéig három szak feldolgozása készült el teljesen: 1. Magyar Jog 2. Régi Magyar Irodalom 3. Akadémiák, Tudományos Társulatok kiadványai. Ezeket a szakokat teljesen rendezték, elkészítették az inventáriumokat és a betűrendes katalógust, úgy, hogy ezeket az olvasók minden akadály nélkül használhatták. A Magyar Jogból 562 mű, a Régi Magyar Irodalomból 466 mű, Akadémiák, tudományos társulatok kiadványaiból 192 feldolgozott mű képviselte a fenti szakokat az Akadémiai Könyvtár állományában 1868 elején. Első pillanatra talán meglepő a magyar jogi irodalomnak ez az elsőbbsége, de teljesen érthető abban az adott történelmi helyzetben, amelyben a magyar állam és társadalom volt az Akadémia fennállásának első félszakaszában. 1848 előtt a rendi országgyűlések, a megyei követválasztó gyűlések, az egész vármegyei közigazgatási rendszer, a törvényszéki bíráskodás, mind-mind elsősorban a nemesség számára teremtett jogilag örökletes, kiváltságos politikai helyzetet, az ő számukra biztosított funkciókat, amelyek megkövetelték a jogi ismereteket, a „populus Werbőcziarumtól", de ugyanígy azoktól is, akik az elavult alkotmány és társadalmi berendezés megváltoztatását követelték. 1849 után, az abszolutizmus éveiben és a kiegyezés előkészítése idején az ország önállóságának léte, az ezért való aggódás gondolata egyaránt foglalkoztatta a tudóst és az egyszerű embert. Így természetes, hogy a tudományos kutatásban is a jogi problémák iránti érdeklődés került előtérbe. 2

5 Az inventáriumok megtalálhatók a könyvtár beszerzési osztályán. 2

6 Egy 1867 végén, vagy 1868 legelején készült jelentésfogalmazvány maradt fenn ebből az időből, aláírás nélkül ugyan, de a kézírás alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Budenz József alkönyvtárnok munkája. Ebből felmérhetők a rendezés szempontjai és világosan leszögezhető, hogy ennek a fogalmazványnak alapján készült el Hunfalvy Pál jelentése a könyvtár állapotáról, melyet az Ak. Ért. 1868. évi számában megtalálhatunk. A fogalmazvány megvan a Kézirattárban RAL 1322/ 1869. 12