Csapodi, Csaba: Conservation of the Manuscript and Old Book Collections at the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Methods and Results. 1949–1964 (A MTAK kiadványai 44. Budapest, 1965)
kártevők közül könnyen sikerült végeznünk a gyűjteményünkbe beszivárgott egerekkel. Egyetlen, szakértő vállalkozó útján elvégeztetett akció (mérgezett eleség fölszórása) elpusztította a veszedelmes jószágokat. Alattomosabb, mert titkosabban, nehezebben észrevehető módon romboló ellensége a régi könyveknek a rovarok sokféle fajtája. Ezek közül például a termeszek valóságos elem csapást jelentenek ma Olaszország könyvtáraira nézve. Szerencsére ezek az utóbbiak az Alpoktól északra még nem igen jelentkeznek, de egyéb rovarok, főleg az anobiumok nálunk is komolyabb gondokat okozhatnak. Első pillantásra a könyvromboló rovarok szempontjából a mi ősnyomtatvány-gyűjteményünknek is kétségbeejtő képe volt. A régi fatáblák, de a könyvek belseje is át meg átlyuggatva ezernyi apró lyukkal; levált kötésrészek alól a rágott járatok labirintusa bukkan elő, olykor az egész tábla nem más, mint törékeny, porladó váz. (9. —12. kép.) Alaposabb vizsgálat után azonban minden esetben kiderült, hogy rég befejezett folyamatokról van szó. Talán még századokkal ezelőtt élt és pusztított bennük az anobium lárvája vagy kifejlett példánya. Akkor folyt ez a pusztítás, amikor még ezek a könyvek, ki tudja, milyen elhanyagolt, sötét helyiségben voltak és talán évtizedekig se nyúlt hozzájuk senki, nem érte őket friss levegő, világosság. Eleven élősködőkre csak a legritkább esetben bukkantunk. Úgy látszik, a magyarországi éghajlat általában elég kedvező a könyvek egészsége szempontjából. A nyugati országok nyirkos éghajlata, Dél-Európa párás melege sokkal rosszabb ebben a tekintetben. A nagyarányú rongálás nyomait viselő kötetek majdnem mind külföldi antikváriusoktól kerültek a Teleki- és Vigyázó-gyűjteménybe és ezekből hozzánk. Tapasztalataink szerint Magyarországon, ha normálisak a raktári viszonyok, gyakori a szellőztetés, tisztogatás, aránylag csekély az állati kártevők okozta veszedelem. Ha azonban eleven kártevők nyomaira bukkanunk, szükséges a radikális beavatkozás. De az is fontos, hogy bizonytalan eredetű könyveket, főleg ha a fertőzöttség gyanújának nyomait lehet fölfedezni rajtuk, 6 ne engedjünk be megfelelő kezelés nélkül raktárainkba. Minthogy a könyvpusztító rovarok főleg a kötéstáblák belsejében működnek, a rovarirtó porok (DDT) nem segítenek s nem elég megbízható az alkoholinjekciók hatása sem, azért radikális kezelésként a gázosítást szokták alkalmazni. Egy ilyen nagyobb gázosítást 1957-ben mi is végrehajtottunk mintegy 500 kötet régi könyvön, főleg olyanokkal, amelyeket az Orsz. Széchényi Könyvtár Könyvelosztó Osztályától kaptunk, tehát a legkülönbözőbb eredetű, bizonytalan körülmények közt tárolt könyvek voltak ezek. Csakhogy a gázosítás egy ilyen célokra föl nem szerelt könyvtárban rengeteg nehézséggel van egybekötve; gyakori alkalmazásáról, új beszerzésű könyvek rendszeres gázkezeléséről nem lehet szó. Ezért a legutóbbi időben egy sokkal egyszerűbb és mégis hatásos módszerre tértünk rá: BAKY GYŐZŐ vákuumos eljárását vettük át. Huszonnégy órás vákuum-kezelés (oxigénhiány, légnyomáshiány, szárítóhatás) minden élőlényt elpusztít. A vákuumszekrény (13. kép.) használata 6 A Természettudományi Múzeum álattárától kapott tájékoztatás szerint: ha egy könyv fatáblájából kocogtatásra fapor hullik ki, akkor megvan ugyan a gyanú, hogy eleven élősködő lehet benne, de nem bizonyos. Lehet, hogy csak nyugalmi helyzetben nem hullott ki eddig belőle, de maga a rágadékot termelő rovar már régen kipusztult a könyvből. Ha azonban a tábla és előzék közt kocogtatás nélkül, már a könyv kinyitásakor ott találjuk ezt a fűrészporszerű törmeléket, az már elég biztos jele az élő kártevő működésének. •32
