Rózsa György: Hagyomány és korszerűség. Az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről (A MTAK kiadványai 42. Budapest, 1964)

Akadémiai Könyvtár felépítését, és a könyvtárjialota céljaira kijelölték a volt Lloyd-palota helyét a Roosevelt-téren.

5 Az új épületben a tervek szerint mintegy 40 esztendőre kell befogadóképességet biztosítani az állomány elhelyezésére (mintegy 2 millió egységnek) és minden tekintetben korszerű körülményeket kialakítani a Könyvtár működéséhez (raktár-, olvasótermek-, munkahelyek). Ez volna az a keret, amelyet korszerű tartalommal kell kitölteni, illetve magát a keretet a távlati funkcionális tervből kiindulva kell kialakítani (az épület végső soron „cifra szolga", remélhetőleg semmilyen értelemben nem lesz „cifra", hanem, amint Granasztói Pál idézett cikkében mondja, ez az épület lesz a bizonyítéka annak, hogy a magyar építőipar építőművészetté vált, hogy a modern és a szép nem ellentétes fogalmak az építészetben sem). A Könyvtár akadémiai jellegéből, tradícióiból és az eddigi működéséből levonható következtetésekből, az országos könyvtári munkamegosztásban elfoglalt helyéből, amelyeket együttesen és összefoglalóan az Akadémiai Könyvtárral szemben fennálló társadalmi szükségletnek fogalmazhatunk meg, a következő feladatok látszanak távlatilag kirajzolódni (részben a már kialakultak továbbfejlesztésével, részben újakkal): akadémiai csereközpont (tudománypolitikai funkció, beszerzési forrás, az akadémiai kiadványtár — 10—50 példányos tartalék képzése akadémiai kiadványokból — kezelése), akadémiai könyvtári hálózati központ (hatósági funkciók, devizagazdálkodás, koordinálás, szervezés, módszertani munka), akadémiai mikrofilmszolgálat (szolgáltatások és fejlesztési kutatás), akadémiai központi tudományos tájékoztatás (új szervezésként 10 — 12 000 kötetes központi referencegyűjtemény, az ún. akadémikus bibliográfia továbbfejlesztése, egyes speciális katalógusok felállítása, szakreferensi szolgálat),. tudományszervezési dokumentáció, akadémiai kézirattár (tudomány- és kultúrtörténeti hagyatékok — a nemzeti könyvtárral bizonyos mértékű és indokolt párhuzamosság a magyar irodalnd hagyatékok tekintetében),

6 akadémiai levéltár (új létesítmény mint a Könyvtár önálló osztálya), országos szakkönyvtári funkciók (az országos könyvtári gyűjtőköri munkamegosztásból következőleg, a történetileg kialakult gyűjteményekre építve: nyelv- és irodalomtudomány, ókortudomány, orientalisztika, tudományszervezés, részletesebben kifejtve az előzőkben a gyűjtőkörnél). Mindez még nem meríti ki természetesen — hisz számos tényezőt nem is lehet előre látni, legfeljebb utópisztikusán — a Könyvtár távlati működési 5 Az épületre kiírt országos tervpályázat lebonyolításáról: Magyar Tudomány 1964. 2. sz. 116. lap. Az épület tervezését a KÖZTI végzi (főtervező: Havassy Pál, a tervpályázat első díjazottja). A tervfeladatszintű beruházási programnak 1964 végéig kell elkészülnie, 1965 a kiviteli terv éve, 1966-ban kezdődik meg a tulajdonképpeni épít kezés, amelynek 1969-ig kell befejeződnie. A kijelölt telekre mintegy 100 ezer lég m

3 terjedelmű, 33 m magasságú épület kerül. Ez lesz egyébként a magyar könyvtárépítészet legnagyobb vállalkozása önálló könyvtári cél-épület tekintetében. 6 A korunkban erőteljesen jelentkező koordinálási törekvések közepette nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak szükséges és szükségtelen párhuzamosságok. A lényeges nem a párhuzamosságok minden áron való kiküszöbölése, hanem hogy a párhuzamos tevékenységet folytatók tudjanak egymásról. Az irodalmi hagyatékok gyűjtése a nemzeti könyvtár és az Akadémiai Könyvtár által éppen ilyen szükséges és ha úgy tetszik „koordinált" párhuzamosság. 8