Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára (A MTAK kiadványai 41. Budapest, 1964)

7 2. A magyar és az aragon címer külön-külön címerpajzsokon. 3. Pusztán az aragon címer. Az egyes csoportok problémáit külön kell megvizsgálnunk. 1. Hét olyan kódexet ismerünk, amely az első csoportba tartozik, tehát díszes címlapján az egyesített címert találjuk. Ezek a következők: AGATHIAS: De bello Gothorum et aliis peregrinis historiis,

2

9 BONFINI: Symposion de virginitate et pudicitia coniugali,

30 CARAFFA, Diomedes: De institutione vivendi,

3

1 GREGORIUS MAGNUS: Dialogi,

3

2 ORIGENES: Homiliae,

3

3 PsaÜerium Davidis,

3

4 REGIOMONTANUS: Epitome almagesti.

3

3 A címerek természetesen nem tökéletesen egyformák, mert hiszen a kódexekbe mindig meglehetős változatossággal festették be a címereket, így MÁTYÁS címereit is a hiteles korvinákba. Nem várhatjuk tehát azt sem, hogy BEATRIX címerét mindig pontosan a pecséteken található alakban találjuk meg. A királynéi pecsétekhez leghasonlóbb címert az ORIGENES, Psalterium és REGIOMONTANUS kódexeken látjuk. Ezekben a pecsét-címertől való egyetlen eltérés az, hogy a címer bal oldala a teljes aragon címert tartalmazza, eredeti formában, nem hiányzanak belőle a magyar vágások, a pecsét ellenben ezt a fölösleges ismétlést elhagyja, mert a vágások a címer jobboldali részében, a királyi címerben egyszer már ott vannak. Ebből arra következtethetünk, hogy az említett kódexek díszítése teljes egészében, tehát a címerek befestése is Itáliában történt, ahol az aragon címert ismerték, de nemigen ismerhették BEATRixnak Magyarországon követett pecsét-használati gyakorlatát. Az egyetlen olyan kódex-címer, amely elhagyja az aragon részből a magyar vágásokat, a Diomedes CARAFFA-fóle. Ez a kódex Nápolyban készült, 1476-ban a szerző nászajándékaként. Talán éppen ezért volt nagyobb gondja a szerzőnek a címer logikus voltára. Viszont mivel a kódex még a házasságkötés előtt, tehát akkor készült, amikor még nem volt megállapítva BEATRIX későbbi pecsétje, itt a MÁTYÁs-rész nem a szokásos, szívpajzsos alakban készült, hanem a holló a jobb oldali címerfélnek a 3. mezejét foglalja el. Az első háromként említett kódexekéhez teljesen hasonló lenne az AGATHiAS-kódex címere, de itt azt a címertani hibát követte el a festő, hogy fölcserélte az osztott címer két oldalát és a rangban előkelőbb, a férj címerét megillető jobb oldali mezőbe festette az aragon címert, a bal oldaliba a szívpajzsos MÁTYÁs-címert. Erősen eltér a többitől, de a címerhasználati szokásoknak azért teljesen megfelel a BoNFiNi-kódex, amennyiben itt az 1. mezőt a vágások, a 4.-et a holló, a 2. és 3. mezőt a megismételt aragon címer tölti be. Hogy az eddig ismertetett hat kódex nem MÁTYÁS király, hanem BEATRIX számára készült, azt az is bizonyítja, hogy egyikben sem találhatók meg a lapszéli díszekben MÁTYÁS király emblémái ós arcképei, ellenben a BONFINI, CARAFFA ÓS PsaÜerium kötetek díszei közt ott vannak az Aragon-ház emblémái, az AGATHIAS, BONFINI, CARAFFA kódexekben BEATRIX arcképe. Mégis közelebbről meg kell vizsgálnunk egy látszólagos ellenmondást a Psalteriumm&X kapcsolatban: a címlapján egyesített címerrel és BEATRIXemblémákkal díszített kódex kötése az egyik legdíszesebb korvina-kötés, MÁTYÁS király címerével, drágakövekkel kirakott korona alatt. A kötésnek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy a kódexet MÁTYÁS ajándékul készíttette felesége használatára.

3

6 Nem egy lyen esetet ismerünk, amikor a kódex címlapján a megajándékozott, a kötésen az aján. 2

9 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár Clmae 413. 3

0 Uo. Clmae 421. 3

1 Parma G. G. IH. 170. 1654. 3

2 Modena. Biblioteca Estense. Cod. Lat. 449 = a. G. 3. 1. (Mikrofilmje a Magyar Tudományos Akadómai Könyvtára Mikrofilmtárában.) 3

3 Modena. Cod. Lat. 458 = aM. 1. 4. (Mikrofilm u. o.) 3

4 Wolfenbüttel. Herzog August Bibi. 39. Aug. (Mikrofilm (u. o.) 3

5 Bécs. Österr. Nat. Bibi. God. Lat. 44. (Mikrofilm u. o.) 3

6 A korvinák közt egészen szokatlan típusú kötése van, amely pontosan megegyezik egy aragon-címeres Livius-kódex kötéstáblájának középső részével. Tamaro DE MARINIS (La legatura artistica in Itália nei secoli XV et XVI. Firenze, 1960. T. 1. 21. 1. T. 3. 87—88.1.) mind a két kötést nápolyi munkának tartja. Kétségtelen, hogy az aragon címeres kötést nehezen lehetne Budán készültnek tartani s így le kell mondanunk a magyar kutatók korábbi álláspontjáról, amely szerint a díszes kötés a királyi könyvkötőműhely terméke. (Bibliotheca Corvina i.m. 56.1.) De Nápoly helyett nem inkább Velencében kell-e keresni a két különleges kötés mesterét 7 Éppen T. DE MARINIS munkája közöl olyan velencei kötéseket, amelyekben bizonyos rokon vonásokat lehet fölfedezni.