Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára (A MTAK kiadványai 41. Budapest, 1964)
18 tartásnak természetesen csak az volt az oka, hogy adott pillanatban tagadhassa a házasság érvényességét. Viszont szakítani sem mert még ekkor, amikor öccsének Kassa felé betört seregei fenyegették. Sőt éppen BEATRIX volt az, aki a lengyel trónkövetelő elleni hadjárat céljaira nagy összeget bocsátott a férjének hitt ULÁSZLÓ rendelkezésére, hogy katonákat fogadhasson. 6 7 Hogy a találkozás helye Eger volt, az sem meglepő, ha arra gondolunk, hogy BEATRIX, mikor MÁTYÁS halála után, CORVIN Jánostól való féltében elhagyta a budai királyi palotát, először NÁGYLUCSEI DÓCZY Orbán egri püspök és nádorhelyettes vízivárosi házában telepedett le, és onnan vezette az ország ügyeit. ORBÁN püspöknek pedig várakat és uradalmakat adományozott. Másrészt ORBÁN püspök volt az, aki elnökölt az ULÁszLÓt királlyá választó országgyűlésen. 6 8 Nagv valószínűséggel föltehetj ük tehát, hogy BEATRIX az aragon-címeres CuRTius-kódexet, amelyet Nápolyból hozott magával, magánál tartotta saját könyveként, személyes használatára. Meg kell azonban vallanunk, hogy ennek a tetszetős föltevésnek bizonyos nehézségei is vannak — az említett datálási hibán kívül is. Mindenekelőtt az írás egyáltalán nem látszik BEATRIX kezeírásának. Amennyiben a titkosírásban található mindössze három, betűkkel kiírt, szó írása összehasonlítható BEATRIX ismert írásával, úgy látszik, hogy a titkosírásos szöveg sokkal vaskosabb, határozottabb, inkább hátra dőlő betűi nem felelnek meg BEATRIX sokkal finomabb, szálkásabb, bizonytalanabb, inkább előredőlő betűinek. 6 9 De ez a nehézség áthidalható azzal a föltevéssel, hogy BEATRIX nem maga írta be a sorokat, hanem egy bizalmas hívével vagy íródeákjával beíratta, és nem maga pepecselt a jelkulccsal. A másik nehézség az, hogy bár a titkosírás jelei nagyon hasonlóak, részben azonosak is azokkal a jelekkel, amelyeket BEATRIX titkosírással írt leveleiből ismerünk, de túlnyomó részük eltér azoktól. 7 0 Persze ez a nehézség sem döntő, mert az 1482 —1486-ból ismert levelek íráskulcsát 1491-ig, éppen a titkosság érdekében megváltoztathatta. Harmadik nehézségként azzal a problémával állunk szemben: hogyan kerülhetett a Corvina-könyvtár maradványaival Konstantinápolyba az a könyv, amely BEATRIX személyes tulajdona volt, sőt bizalmas bejegyzését tartalmazta? Dehát ennek több módja is lehetett. Esetleg Esztergomban hagyta, úgy mint a psalteriumot, amikor 1500-ban menekülésszerűen távozott Itáliába, hiszen ekkor már, az ULÁszLÓval kapcsolatos remények teljes szétfoszlása, a házasság érvénytelenségének kimondása után a följegyzésnek nem volt ránézve többé semmi értéke. A gazdátlanná vált könyvet ezután Esztergomból is Budára vihették a Corvina könyvei közé. A titkosírásos bejegyzés tehát valószínű, hogy egyrészt az ULÁSZLÓkori magyar történet egy eddig ismeretlen epizódját őrizte meg, amelyről más források hallgatnak: BEATRIX 1491 elején Budától és Esztergomtól távol, Egerben, titokban találkozott ÜLÁSZLÓval. Hogy ennek a talákozásnak mi volt a célja, talán a hadjárat pénzügyi támogatásával kapcsolatos ellenszolgáltatások kikötése vagy biztosítékok szerzése a házasság érvényessége tekintetében, vagy valami más, azt eldönteni nem tudjuk. Másrészt megerősíti azt a föltevést, hogy a CuRTius-kódex BEATRIX királyné személyes tulajdona volt 7 1, de a kódex problémáit véglegesen nem tekinthetjük tisztázottaknak. 6 7 BERZEVICZY: I. m. 504. 1. 6 8 Uo. 475., 482., 489. 1. 6 9 BEATRIX sajátkezű levelének reprodukcióját ld. BERZEVICZY: I. m. 348. 1. után. 7 0 A modenai levéltárban őrzött titkosírásos leveleinek mikrofilmjei az Országos Levéltár filmtárában (8620). 7 1 Hasonló eredményre jutott VÉRTESY Miklós: Titkosírás egy Corvinában. Magy. Könyvszle. 1961. 167—169. 1. Közli a titkosírás reprodukcióját is.
