Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban (A MTAK kiadványai 40. Budapest, 1964)

mellett. A tudományos és kultúrpropaganda érdekei is ez utóbbi mellett szólnak, nem beszélve arról, hogy a kétirányú dokumentációs tevékenység bizonyos fokú harmóniáját tételezi fel — jobb kifejezést nem tudnék rá — a szakmai-tudományos problémaérzékenység is. A nemzetközi tudományos vérkeringésbe való bekapcsolódás, az abban való részvétel egyaránt szükségessé teszi a külföldi szakirodalom hazai feldolgozását és a magyar kutatási eredmények külföldi hozzáférhetőségét, és e kettő szintéziseként jönnek létre a feltételei a nemzetközi társadalomtudományi szervezetek munkájában való közreműködésnek. Mindennek egyik fontos eszköze, módszere, lehetősége a dokumentáció, amelynek néhány vonatkozásáról a következőkben ebből a kiindulópontból é s ebben a szemléletben lesz szó. Hol tartunk tehát a nemzetközi társadalomtudományi dokumentáció e kettős értelmezésében, milyen a részvételünk benne és melyek a lehetőségei? II. A magyarországi kurrens társadalomtudományi dokumentáció Tapasztalati tény, hogy a magyar társadalomtudományi kutatások eredményei többnyire elszórtan, több-kevesebb ötletszerűséggel jelentkeznek a külföldi publikációkban, szerepelnek a könyvtárak katalógusaiban és a bibliográfiákban, referáló lapokban stb. Önáltatás volna azt gondolni, hogy ez kizárólag a nyugatra vonatkozik, vannak hasonló problémák a szocialista országok viszonylatában is. A nemzetközi tudományos közvélemény nyelvi okoknál fogva, csak kismértékben kísérheti figyelemmel a magyar társadalomtudományi kutatásokat — az erre specializálódott „Ostforschung"-intézményeket számításon kívül lehet hagyni az előzőkben kifejtettek szerint — nem lévén biztosítva ezeknek rendszeres dokumentációs feltárása.

1 Összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a kép a nemzetközi szakirodalom hazai dokumentációja tekintetében, jóllehet problémák nem kis számban itt is adódnak. Messze túlmenne e közlemény keretein a teljes helyzetkép felvázo1 A mezőgazdasági és a műszaki tudományok területén immár több éves tapasztalat van a külföldre irányuló rendszeres idegen nyelvű tájékoztatásban az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, valamint az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ idegen nyelvű referálólapjai által. — Az MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya kezdeményezésére készült felmérés, Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban (MTA Társ.-tört. Tud. Oszt. Közi. 1960. X. kötet. 3—4. sz. 325— 332. o.) tételesen támasztja alá a társadalomtudományi publikációink külföldi nem kielégítő ismeretéről tett megállapítást. — De még a természet- és a műszaki tudományok kiadványainak külföldi megismertetése, illetve külföldi figyelése körül sincs minden rendjén, annak ellenére, hogy itt egyfelől nincsenek ideológiai korlátok, másfelől e tudományterületek iránti érdeklődés hagyományosan intenzívebb, továbbá világnyelveken megjelentetett publikációkkal sokkal jobban ellátottak (acták, az Akadémiai Kiadó idegen nyelvű kiadványai); ezt bizonyítja egy a Magyar Nemzeti UNESCO Bizottság Tudományos Albizottsága kezdeményezésére és az MTA Könyvtára szervezésében készült elemzés is, amely a legjelentősebb nemzetközi referálólapok közel egy és negyedmillió tételének átvizsgálása alapján készült, Dörnyei Sándor: A magyar szakirodalom külföldi referáltsága (kémia, biológia, orvostudomány). Bp. 1964. MTA Könyvtára. 85 o. 5