Gergely Pál: Az Akadémia szerepe a pesti Nemzeti Színház létrehozásában (A MTAK kiadványai 37. Budapest, 1963)

bízná, mertha országos jellegű lenne, akkor a vidék nehezebben adakoznék ... A kisgyűlési felszólalók közt Schedel adott be ellenvéleményt az I. díjas munkával szemben és (Fáy eredeti kéziratát nem ismerve) föltehető, hogy a kinyomatott szövegen már az ő baráti kezének is volt nyoma.

5 A Játékszíni Bizottság egyébként elég sűrűn ülésezett: először 1833. nov. 27-én, tehát kinevezése után pár nappal. Jegyzője Jakab István lett, ő állította össze a bírálandó darabok jegyzékét, s egy óv múltán, a 13 ülésről, összefoglaló jelentést terjesztett az 1834 nov.-i nagygyűlés elé. Üléseiken nemcsak egyes művek tartalmi hűségével foglalkoztak, hanem — jegyzőkönyvünk szerint — ,,. . . idegenszerűségek s magyartalanságok kiküszöbölésén kívül az is kötelességük, hogy erkölcsiséget s mivelt érzést botránkoztató kétértelműségek —- amennyire fordításoknál az eredetiség csonkítása nélkül megeshetik —éppúgy, mint aljas és jobb ízléssel ellenkező kifejezések, elmellőztessenek és ... a nemzet i nyelv csinosbulását sikeresen előmozdítsák".

6 A dec. 23-i ülés fontos határozatot hozott : „Azon tekintetből, hogy részint a nemzeti színjátszók nagyobb iparra s törekvésre serkentessenek, — részint, hogy színművészi állapotunkat némileg a külfölddel is megismertessük, a jelesb hazai színészekről a bécsi Theater-Kunst- und Literatur Zeitungban évnegyedenkint jelentés fog tétetni." — Határoznak a bírálói díjak skálájáról is (terjedelem és olvasási nehézség arányában 3—5, illetve 8 forint darabonkint !), továbbá szigorúan kérik a színház igazgatóságát, hogy a rossznak minősített műveket elő ne adják. Kötelezik a színészeket legalább 3 próbára, s az akadémiai bizottság tagjait a legutolsó próbán való megjelenésre. Érdekes a Jakab-féle összefoglalás a megbírált 77 színdarabról. Egyik ülésen Dessewffy és Tessedik bizottsági tagok lemondtak bírálói díjukról, majd példájukat mások is követték. A bizottság elnevezése egyébként a jegyzőkönyvekben ezután váltakozó: hol Választottság, hol Biztosság, hol Választmány. Jakab vezette még az 1834 nov.—-1835 szept.-i üléseket is; mind a 15 ülés jegyzőkönyve megvan hiánytalanul a Kézirattárban.

7 Időnkónt a Jelenkor hasábjain közölték döntéseiket, ogyik ilyen hivatalos közlés Toldy fogalmazásában előkerült: Szigligetinek már 3 drámafordítását említi, mint sikerültet: Dumas és llugo-drámákból, és többek közt Vagy Ignác fordítását is: Victor Ilugo „Tudor Máriá"-ját.

8 1835 őszétől 183(5 aug. végéig 18 ülést tartottak, jegyzőjük Csató Pál volt, maga is műfordító és színi bizottsági tag. Ezek érdekessége egy átvételi elismervény, mint a decemberi ülés tárgya: a budai színház könyvtárosának: Laborfalvi Benke Józsefnek (Laborfalvy Róza apjának) ós Meggerg, Szentpéterg színészeknek aláírásával, részben az utóbbiak saját kezű szövegezésével, több színdarab átvételéről, kivéve egy művet, melyet a sajtócenzúra visszatartott: a „Koslei Vórtorony" c. rémdráma fordításáról volt szó, nyilván politikai éle miatt. 1831) őszétől 1837 nyaráig 13 alkalommal ült össze a bizottság, jegyzőkönyveiket már Rothkropf vezette.

9 Ezek némelyikén valamennyi bizottsági tag aláírása látható, mint hitelesítőké. Korábbiakon nincsenek ily aláírások. Rothkropf aztán múzeumi kinev ezése miatt lemondván, utána a bizottság időközben kinevezett tagja: Szalay László, későbbi neves történész és akadémiai titoknok vezotte a följegyzésekot és írta összesítő bizottsági jelentésüket, immár 1838 őszének nagygyűlésére.

1

0 Rothkrepf Gábor írta a legelső hazai színházi és operabírálatokat az 1833-ban indult Honműrész, valamint Rajzolatok hasábjain. Míg a Szalay-vezette jegyzőkönyvekben 21 színmű-bírálatról olvashattunk (Vörösmarty elnökletével tartott üléseiken), az 1838 őszétől 1839 novemberéig 21 alkalommal összeült bizottságban 18 darabot tárgyaltak meg, s az összesítést és egyes jegyzőkönyveket Gaal József lev. tag vezette.

1

1 Ezután tartott üléseikről csak jegyzőkönyv-töredékek vannak, Toldy fogalmazásában és már a kisgyűléseken isgyérülaz érdeklődés, e tárgyakicai való foglalkozás száma. Különös, hogy ez a bizottság, melynek pedig a Várszínház két direktora is tagja: Fáy és Döbrentei, sohasem tér ki a színháztelek és építés ügyére ! Széchenyi sem szólal föl egyetlen akadémiai ülésen sem ebben az ügyben. A Játékszíni Bizottság irat csomója azonban sok értékes drámatörténeti adalékot, tartalmaz. A bírálatok kiadatlan iratcsomóiból most csak mutatványokat, közölhetünk. (Teljes kiadásuk most van tervben az Irodalomtörténeti Fontos-sorozatban.) Fág András 5 Akadémiai kiadvány, (Trattner—Károlyi nyomda): „Maayar Játékszínt feleletek", 1834., VI + 100 lap (Döbrentei Gábor előszavával.) ' Akad. Kézirattár: Ak. Levéltári iratok 187/1843. sz. iratcsomó. ' Uo. 93/1830. si.tratcsomó. • Uo. 9/1830. iratok. • Uo. 118/1837. sz. iratcsomó. " Uo. 44/1838. sz. iratcsomó. 1

1 Uo. 131/1840. sz. iratcsomó,